A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora sl mohácsi vészig. 161 Ulászló idejéből 1495. évi oklevelét említhetjük, amellyel a veszprémi káptalannak megengedte, hogy somogymegyei birtokainak könnyebb kezelhetése végett Chehi (ma Balatoncsehi) táján „super fluvio sive lacu Balatino“ révet állítson.1 Gonosz belállapot jellemzi II. Ulászló uralkodását s a helyzet utódja a gyermek II. Lajos (1516 —1526 aug. 29.) uralkodása alatt sern javult. A pártoskodások napról napra gyengítették a százados hatalmi törekvések miatt már csaknem a tönkremenés szélére jutott országot. A közérdekkel senki, ám a kelleténél többet törődött mindenki a saját hatalmi állásának megszilárdításával; míg azonban egyesek, világiak és egyháziak vegyest, kincseket kincsekre halmoztak és csaknem nyögtek a nagy gazdagság súlya alatt, a királyi kincstár, a szegény és gyámoltalan Jagellók alatt, üresen állt. Az ország minden védelmi eszköz, rendezett sereg, hozzáértő vezérlet nélkül nézett eléje a törökök mindinkább fenyegetőbb mérvet öltő támadásainak. Mégis, a legigénytelenebb kisnemes is, a hatalmasok példáján okulva csak azon gondolkozott, hogy: hol és kinek a kárán szerezhessen valamit? Mintha a századé lenne az a jelszó, hogy „kiki ott marjon, ahol kap“ — a legdurvább ököljog divatosabb mezbe öltözött korát látjuk visszatérni. A hatalmas világiakon kívül nagy számban akadnak dús, sőt a törvények ellenére, a kelleténél több javadalmat élvező egyházi személyek,1 2 gazdag egyházak, vagyonban dúskáló kolduló rendek,3 4 de ezeket, — mivel hatalmasok — nem bántja senki. Jogsérelmet, hatalmaskodást tűrni, mindig a gyengébbek, szegényebbek sorsa volt. Ez a sors jutott osztályrészül a hatalmaskodások egyik legismertebb színterén, a Balaton vidékén alapított egyházaknak, apátságoknak, kolostoroknak is. Számtalan megtámadtatásban volt része, különösen az utóbbi századokban a tihanyi és zala- vári apátságoknak; de ezek közt is inkább az utóbbinak. A sok hatalmaskodás miatt a szerzetesi fegyelem is lazult, aminek egyébiránt nem kis mértékben oka volt az is, hogy a törvények határozott intézkedései ellenére, a konvent élén, gyakrabban nem a rendből választott apát, hanem csak világi kormányzó állott. Zalavár plébánosait rövid időn belől kétszer is kell figyelmeztetni az apát iránt való engedelmességre. így, még 1508-ban II. Ulászló,1 1512-ben pedig II. Gyula pápa5 inti brévéjében az engedetlen plébánosokat Tepse (talán Gelse), Komár, Galambok, Karos, Rayk és Ygriczén. A teljes elszegényedésnek induló Zalavár egyetlen uralkodó alatt sem maradhat megtámadtatás nélkül. Hatalmaskodás miatt panaszkodik II. Lajos idejében is, 1521-ben Eger vagy Egri Ferencz és Benedek, Gsell László, Kis Péter és Miklós ellen,6 akik közül az első pár úrral, az apátság ellen intézett hatalmaskodások listáján, vajmi gyakran találkozunk. De ez adat csak egy szemernyi abból a megszámlálhatatlan s változatos bajokból, melyben az ország a török támadásnak eléje nézett. 1520. évben lépett II. Solimán a trónra és első gondja már az volt, hogy a 1 Veszprémi kápt. házi lvt. Chehi, caps. 108. — Csánki: Magyarorsz. tört. földrajza. II. k. 597. 1. 2 Bakocs Tamás csak 25 javadalmat élvezett. (Pray: Specimen. I. 61, 426.) 3 Pray : Annales V. 29. Tubero i. m L., XI. §. 4. 4 Zalav. lvt. Loe. 6. Fasc. 1. No. 3. (Eredeti, papíron, piros viaszpecsét hiányzik.) 5 U. o. Loe. 6. Fasc. 1. No. 4. (Eredeti, pergamenen, ólompecséttel.) fi U. o. Loe. 4. Fasc. 2. No. 136. (Eredeti, papíron, papírra nyomott pecséttel.) és u. o. Loe. 4 Fasc. 2. No. 140. (Eredeti, papíron, viaszpecsét hiányzik.) A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei III. köt. I rész. 4. szak 11
