A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
130 A Balaton és vidéke a történeti korban. ton e helyétől északra vonul Fenek (Fenék puszta, Keszthely mellett) királyi birtok határáig. Említi a Balatont, a pannonhalmi konventnek "Lajos király 1347. oktb. 23-iki rendeletére 1348 ápr. 6-án kelt1 jelentése, a bakonybéli kolostor leégéséről, az apátság javairól és birtokairól. A bakonybéli apátságnak Alsó-Őrsön (possesio inferior Evrs) a tóban halászati joga „piscationibus Balatinis“ van. A fehérvári káptalan 1353 október 28-án1 2 jelenti I. Lajos királynak, hogy a „circa Balatinum“ fekvő Zarberyn (Vörösberény falu és Kisberény puszta) birtok érdemében vizsgálatot tartván kitűnt, hogy a birtokban a veszprémi káptalan van a veszprémvölgyi Szt. Szűzről nevezett apácza kolostorral és apátnőjével, valamint Örsi Myske (de Wrs) fiaival Pállal és Jakabbal. A székesfehérvári keresztesek konventje 1358 szept. 8. után,3 4 Lajos parancsára a tihanyi apátság birtokainak határjárásáról jelentést tesz, felsorolván az apátságnak a tó mindkét partján „ex utraque parte aquae Balatini“ fekvő birtokait s azok határát. Kezdi a határt Echyr (Ecsér)-nél: „iuxta prefatum Balitinum“. Zepezd (Sze- pezd)-nél : „ad Balatinum1. Soshelnél: „exit de Balatino“. Zabady (Fokszabadi)-nál : „ad Balatinum“. Turuk (Töreki major) határa „ad predictum Balatinum“. Zantod (Szántód) határa kezdődik ,iuxta Balatinum“. Gamas és Bakalar (Boglár) határa Chechi (Balatoncsehi) felé „ad sepedictum Balatinum“ húzódik. Ebben az állítólag hamis4 oklevélben, mely „dicte ecclesie Tykoniensis prope prenominatum Balatinum“ birtokainak határait részletesen leírja, a legtöbbször szerepel a tó. Említi a tavat a Vilmos pécsi püspök előtt, Pál bakonybéli apát és Veszprémi János fia Péter közt 1367 május 30-án 5 Balatonfőkajárt, „portionis ipsius monasterii de Beel Kayar vocate iuxta caput aquae Balatini existentis“ illetőleg kötött peregyezség. Simontorny ai Laczkfy Imre nádornak 1373 deczember 3-án kelt6 és János fiai Péter és Miklós királyi kúriai jegyzők javára, Domonkos tihanyi apát ellen, bizonyos arachi (Arács) „prope stagnum Balatini“ birtok felett hozott ítéletében idézett bizonyító oklevelekben a tó többször előfordul ; így pl. a veszprémi káptalannak 1355 decz. 21. oklevelében, melyben a vitás birtokrészt illetőleg bizonyítás történik Pertoldus tihanyi apát javára az iránt is, hogy a halászatot is bírta „in Balatino“, nemkülönben a fehérvári káptalan 1369. máj. 1. tanuságlevelében „prope stagnum Balatini“. Laczkfy Imre nádor 1374. évi okt. 15-iki ítéletlevele, abban a perben, mely Marzaly Iwahon fia István és a zalavári apátság közt, a Zalavvar és Hyduegh közt fekvő s az utóbbihoz tartozó Burul vagy Burulfeulde birtokot illetőleg keletkezett, a tóról szintén említést tesz, mondván a többek közt, hogy már László nádor, Opulia 1 Eredeti : a pannonhalmi rendi lvtban : Capsa 54. Aa. — A pannonh. Szt. Benedek-rend tört. VUI. k. Sörös Pongrácz : A bakonybéli apátság tört. 325—326. 11. 2 H. O. IV. 178—179. 11. 3 Eredeti a pannonhalmi lvt. Tihan Fase. 1. No. 17. A. — Fejér C. D. IX/II. 717 1. — Heve- nesi M. SS. a tud. egyetemi könyvtárban. XXI. 101. 1. 4 Dr. Erdélyi László szerint az oklevél hamis. (A tihanyi apátság kritikus oklevelei 70—76.11.) Eredeti : pannonh. rendi lvt. Capsa 6. Dd. — A pannonh. Szt. Benedek-rend tört. VUI k. Sörös Pongrácz : A bakonybéli apátság tört. I. 358., 359. 11. *’ Eredetije a Mórocza családnál Felsőörsön. — Z. O. II. 31. oki.
