A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
116 A Balaton és vidéke a történeti korban. Péter nádor kegyetlen pusztítása alatt nemcsak a veszprémi egyház, hanem ennek vidéke, különösen pedig a veszprémvölgyi apáczák is nagy kárt vallottak. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az egymással torzsalkodó főurak útjában álló király, aki nélkülözte a hű tanácsadókat és a külön fejedelmi udvart tartó anyakirálynétól se látott semmi jó példát, meghasonlik mindennel, ami magyar és visszavonulva a III. Miklós pápa által a tervezett keresztes háború czéljaira tized- szedés végett kiküldött Modenái Gellért ténykedése1 miatt elégedetlenkedő főurak elől, nejével is meghasonlásba jön és kedvelt kúnjai közé menekül, kiknek vére anyja révén ereiben buzog. Kapóra jött ez az ellenséges főuraknak, kiváltképen a Németújváriaknak, kik sietnek is a királyt a pápánál bepanaszolni, a legerősebb vádakkal lépvén fel ellene, ami a főurakra nézve eredménydús, ám Lászlóra nézve a legsúlyosabb következménnyel jár, amennyiben a pápa 1279-ben egyházi átokkal sújtja. E munka keretén kívül fekszik azoknak az intézkedéseknek ismertetése, amelyek Filep pápai követnek hazánkban időzése alatt — lehet, hogy a legjobb szándékból, ám az ország törvényeinek s a király jogainak nem minden sérelme nélkül — hajtattak végre a pápai udvar által. Röviden csak az eredményt említjük. László 1289-ben a kúnokat elhagyja és nejével kibékül. E kibékülésről maga a királyné, Erzsébet,“ örömmel nyilatkozik a veszprémi egyház részére 1283-ban kelt adománylevelét megerősítő 1289. évi levelében, melyben közli, hogy a kibékülés után személyesen ment le Somogyba s ott a jogtalanul elfoglalt királynéi földeket visszafoglaltatta és azokon határjárást eszközöltetett.1 2 3 A békesség — ha ugyan IV. László alatt e szó használható — nem soká tartott; a király 1289-ben november 5-én a veszprémmegyei Berénden már táborba száll a Németújváriak ellen, ugyanazon hó 9-én pedig Káptalantóti mellett táborozik4 a dunántúli felkelők ellen szedett seregével. Egészen deczember 2-ig a Balaton körül táborozik a király, de minden legkisebb eredmény nélkül, mert a Németújváriakkal szövetkezett főurak hatalmát az egyházi átokkal sújtott király meggyengíteni is képtelen volt. De ezen nincs csodálni való akkor, amikor a féktelen szenvedéllyel hatalmaskodó világi elégedetlenkedők, az egyházi méltóságok közül is oly hatalmas szövetségest nyertek, mint amilyen Németújvári Péter veszprémi püspök. Csák Péter nádor pusztítása —- úgy látszik — kedvre hangolta a püspököt is, mert Iván. Miklós és Henrik fivéreinek hűséges szövetségese a Balatonvidéken elkövetett hatalmaskodásoknál. Van adatunk arra is, hogy Szigligetet — s bizonyára hasonlóképen a többi balatonvidéki várakat — sem kímélte meg a püspök támadásaitól; legalább erre mutat az, hogy 1308 szept. 5-én többen a Pök (Poky) családból, István poki apáttal együtt a győri káptalan előtt megjelenvén, kijelentik, hogy a veszprémi káptalan mindazokat az ékszereket, amelyeket Péter veszprémi püspök Zugliget elfoglalásakor elhordott, visszaszolgáltatta.5 A példa ragadós ; hiszen Péter püspök a királytól magától tanulhatta, hogyan kell pénzt szerezni a hadviselésre. Amikor ugyanis László 1274-ben a Németújváriak ellen vonult, a hónapokig tartó sikertelen harczok után úgy megszorult pénz dolgában, hogy katonái zsoldjának kifizethetése végett — II. András 1 Fejér C. D. V/II. 461. 1. 2 1276-ig Izabella néven írja magát okleveleiben. 3 Wenzel i. m. IV. 341. 1. 4 Wenzel i. m. IX. 494. 1. 5 H. O. IV. 116—117. 11.
