A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig

Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig.

105

A bessenyők miatt tett kitérés után megemlítjük még, hogy

II. Gésa (1141 —1162.)

alatt flandriaiak költöztek be. Utódja,

III. István (1162—1173.)

uralkodása alatt pedig Thüringiából Zala megyében telepedtek le az orlamundi Hahold és Arnold grófok, a Hahold és Buzád nemzetségek alapítói.1

A II. Gézát követő királyok alatt mind nagyobb zavart és pártoskodást okoz az országban a görög udvar káros befolyása, mely már alatta kezdett megnyilvánulni A királyok párttusák között kerülnek a trónra s udvarukban, különösen

III. Béláé-ban (1173—1196.)

sokat nyom a latban a görög császár szava. Innocent pápa is, Imréhez írván, csodálkozását fejezi ki azon, hogy a somogyvári apátságban nem akarta megtűrni a latin apátot, holott számos görög zárda van az országban s mindenütt ezek vannak túlsúlyban.1 2

E helyen említjük meg Béla király Névtelen Jegyzőjének ismert és keletkezésének idejét illetőleg agyonvitatott krónikáját.

Ez az első ismert krónika, mely a királyi okleveleken kívül mostani nevén említi a tavat, mondván, hogy a honfoglaló vezérek Vasvárról visszatérőkben a Balaton partján lovagolva „iuxta fluuium Bolotun“ Tihanyig jutottak.3

Nincs párja ennek az adatnak. A tengernyi Balatont a rövidlátó krónikás folyóvíznek nézte.

Viszály van magában a királyi udvarban is,

Imre (1196—1204.)

joggal tart attól, hogy öccse II. András megakadályozza kiskorú fiát, III. Lászlót a trónralépésben. így is történt, amint hogy

II. András (1205—1235.)

éppen nem lelkiismeretes egyetlen tettében sem. Bőkezűsége az egyházak iránt, mellyel a pápát kiengesztelni akarja, a könnyelműséggel határos. A királyi kincstár üres, a királyi javak jövedelmét meráni neje pazarló udvara s annak léhűtő lovagjai elfecsérelték, nincs pénz a magára vállalt keresztes hadjárat megindítására (1217).

Ily esetben mit tehetne egy király is egyebet, minthogy a pénzszerzésnek egy nem éppen szokatlan módjához folyamodik. Kölcsönt vesz főuraitól, így Ochuz vagy Oguz bántól is 200 márkát, amiért ez visszanyeri III. Béla által elvett ősi jószágait.4 De ez mind kevés. Kérés nélkül vesz onnan, ahol van. A veszprémi egyházból elviszi Gizella királyné 12 arany márkás drágaköves koronáját s ebből s egyéb ékszerekből 140 márka ezüstöt szed össze a szentföldi útra.5 A szent földről visszatérvén,

1 Chronic. Budense i. h. p. 51. — Chronic. Poson. i. h. c. 31. — Chronic, piet. Vindob. i. h.

132. 1. XXVII.

2 Fejér C. D. II. 446. s köv. 11.

3 Anonymus B. Reg. Not. (SCHWANDTNER-nél) cap. 49.

4 Fejér C. D. III/I. 320. 1.

2 U. o. III/I. 191. 1. Jegyzetben. — U. o. IX/VII. 646—647. 11. — H. O. V. 5., 6. oki.