A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
96 A Balaton és vidéke a történeti korban. illetve Kanizsai János fiák és Miklósnak Margit nevű özvegye által gazdagított Pálos- rendház Stringenth, másként Szt. Péteren (Ecclesia B. Petri alio nomine Sringhent).1 Ugyancsak Somogy megyében. Csurgón a XIII. század elejétől a keresztes lovagoknak volt Szt. Margitról czímzett rendházuk.1 2 Ujudvar-(Nova Curiajban pedig Zalában Kereszt. Szt. János jeruzsálemi lovagrendjének monostora ugyancsak a XIII. századból (1259) már ismeretes.3 Premontrei-rendi prépostság volt Zalában a XIII. század elejétől kezdve a Türje nemzetségbeli Szentgróti Dénes által alapított Türjén,4 a Bold. Szűz tiszteletére (1230) és az Ochuz bán által alapított Rajkon, hova is a csornai prépost 1275-ben Waltert küldte ki a rendből.5 6 Veszprémben pedig az 1279. évtől ismeretes a Rátót olasz nemzetségbőlG származó Mátyás esztergomi érsek által alapított rátóti premontrei prépostság.7 Szt. Keresztről czímzett apátság volt Zalában Kanizsán8 * már a XIII. és Mura- keresztúron a XIV. században.S nyoma van annak is, hogy Komárvárosban (Kamar villa) a Szt. Kozma és Demjénről nevezett s a szt. gillesi (Saint-Gilles) apátság alá tartozó quilelmitáknak volt rendháza és Szt. Erzsébetről nevezett Szt. Ágoston-rendi domokosoknak volt Szt. Erzsébet-kolostora.10 11 Somogybán a Bodrog községhez tartozó Felső- és Alsóbü-puszták egyikén a már 1297-ben11 említett, Szt. Keresztről czímzett bew-i konvent állott fenn, melynek egészen a török dudásokig nyoma van.12 Ferenczesek rendházai voltak XIV—XV. sz.-tól Palotán, Veszprém megyében; Igaion, Kőröshegyen, Somogy megyében; Keszthelyen, Pölöskén, Szentgróton, Zala- megyében; ezeknek alapítói azonban ismeretlenek. Számos adat igazolja tehát azt, hogy mint annak idején a rómaiak pannonjai uralmának végnapjaiban, valamint legutóbb a frank uralom alatt, úgy a magyarok első királyai idejében is a Dunántúl, — különösen pedig itt is a Balatonvidék, — volt a legtermékenyebb talaj a keresztény hit meggyökereztetésére. Háromszor hajtott ki a hit fája e vidéken s legutóbbi hajtása már hatalmas fává erősödött, mely védőleg terjeszti ki lombjait Mária országa fölé. A királyok, akik ily előszeretettel a Balatonvidéken építették fel a hit véd- bástyáit, a hithű királypárti főurak jutalmazásáról sem feledkeztek meg. Mihelj’t az állami élet Szt. István törvényei szerint megerősödni kezdett, el nem maradhatott a birtokviszonyok rendezése, birtokok adományozása, illetve az ősi birtokokban való megerősítés sem. Ezek a királyi és nádori, káptalani és konventi oklevelek azok, amelyek leges1 Ma Pogány-Szt.-Péter. Régi helyrajzát jelöli: Szt.-Pál, Saágh (lásd 95. old. 17. j. alatt). 2 Z. O. I. 66. oki. 3 U. o. 39. oki. — Wenzel i. m. VII. 518. 1. 4 Z. O. I. 4., 14., 15., 18., 22. oki. — H. O. VI. 182. oki. 5 Rupp i. m. I/I. 320-321. — Hevenesi M. SS. XXIX. p. 196. 12/24. 6 Rátold Olivér Casertából jött Kálmán alatt. (Thukóczi Chron. II. 17.) 7 H. O. IV. 59. 1. — Z. O. I. 114., 126. — H. O. II. 265. 1., V. 344. 1. 8 Wenzel i. m. VII. 334. 1. s Rupp i. m. I/I. 304—305. 10 1356. . . . Veszprémi kápt. orsz. lvt. Metales 1356. és 1412. 11 H. 0. VII. 74. 1. 1_ Apianus 1528. évi térképén, Somogy megyében, feltalálható az erőd jellegű By = Bő helység, illetve konvent. — 1541-ben még György nevű prépostja szerepel. (H. O. V. 284. oki.)
