A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
95 Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. puszta Kehida mellett), a Mária Magdolnáról nevezett köveskúti1 Pálos-rendű kolostorok. Keszi Lőrincz a Rátót nemzetségből 1260-ban alapította a dabasi (Dabus), Sz. Jakab tiszteletére avatott Pálos-kolostort,2 Lőrincz fiai László és János pedig az elődeik által Szt. Erzsébet tiszteletére Thaládon alapított Pálos-rendi kolostort gazdagították 1324-ben.3 Majd 1339-ben az Imrefiak alapították a Bold. Szűzről nevezett erenyei (Eneruch)4 Pálos-monostort, 1354-ben Nemesboldogasszonyfán (Bodughazun- paha),5 1429-ben pedig Valuson6 ugyancsak Pálos-monostornak van nyoma. Veszprém megyében 1483-ban Kinizsi Pál temesi főispán és az Alsóvidék főkapitánya, Magyar Balázzsal a Szt. Mihályról nevezett vásoni Pálos-monostort alapítják és ajándékozzák meg Wasonkew várukkal,7 1486-ban pedig Kinizsi a nevezett monostort újból javadalmazza.8 Csatkán (Chatka) Kont Miklós nádor 1357 körül alapított Pálos-kolostort;9 Jenőn (Jenew, ma Tüskevár, Devecsertől nyugatra) Szt. Mária Magdolna tiszteletére avatott Pálos-kolostor ismeretes 1398, 1399-ben.10 Somogybán a XIV. századból több Pálos-rendű társház ismeretes. így 1310-ben Gyöghi Péter Szt. Miklós tiszteletére alapított Vetahidán, másként Vetehidán rendházat,11 1325-ben Poholcsai Jakab fia Leukusnek, másként Tóthnak Scemes birtoka (Falu-Szemes) közelében találunk Mindenszentekről nevezett rendházat, melynek priorja ez évben Pál volt.12 Tholdon (ma Toldi-puszták, Karádtól délkeletre) Mezőlaki Zámbó Miklós 1384-ben alapít a Bold. Szűz tiszteletére Pálos-kolostort.13 A XIV. században14 ismert már az 1416-ban,15 1417-ben l,i és 1420-ban17 a Paskai Péter fia, Mátyás özvegye: Orsolya, 1 2 3 4 5 * 7 8 9 10 11 12 * * 15 16 17 1 Rupp i. m. I/I. 301. — A. O. I. 137. 1. — H. O. IV. 118. 1. 2 Fejér C. D. VII/V. 329. 1. 3 Z. O. I. 127. oki. — I. Lajos 1373. átiratában a budai kápt. 1412. évi átiratából. Orsz. lvt. kincst. oszt. Paul. Thalad. I. 1. dipl. 5986. Ortvay hibásan Somogyba helyezi (Magyarország egyházi földleírása. II. 798. 1.). 4 Zalam. oklvt. T. 240. oki. 5 U. o. I. 355. oki. 8 U. o. II. 218. oki. 7 Hevenesi M. SS. Tom. I. p. 133 — 134. 8 U. o. 134—135. 11. 9 A. O. VI. 573. 1. 10 Fejér C. D. X/II. 596. 1. és X/II. 658. 1. 11 Ortvay T. : Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején czímű művének 798. 1. Nagy Imre kérdőjellel közli, hogy ez a monostor Somogybán volt. Ezzel szemben rendelkezésünkre áll a somogyvári konvent oklevele 1454-ből arról, hogy Miháldi Pál deák fiai János, Miklós és Gergely somogymegyei Mach birtokukat egészben a Somogyvdrhoz közel Wethehydán alapított, Szt. Miklósról nevezett pálos monostornak adományozták. (Hevenesi M. SS. I. p. 113—114.) 12 Ortvay i. m.-ban 326. l.-on ismét Nagy Imre ezt a rendházat tévesen Csertő szomszédságába (Somogy m. szigetvári járás) helyezi, de Zsigmond királynak 1414-ben László prior javára aug. 2-án kelt megerősítő oklevele határozottan megmondja, hogy a Mindenszentekről nevezett somogyi kolostor Falu-Szemes mellett feküdt, amely falu pedig „prope Balathin in comitatu Simegiensi fundatum“. (Hevenesi M. SS. I. 104—106. — Fejér C. D. VIII/II. 664. Zsigmond 1414. évi oki. — Fejér C. D. X/V. 497.) 18 Fejér C. D. X/VIII. 148. 1. u Rupp i. m. I/I. 315—318. 15 Fejér C. D. X/V. 718. 1. 16 U. o. X/V. 833. 1. 17 U. o. X/VI. 267. 1.
