A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
72 A Balaton és vidéke a történeti korban. egy és ugyanaz a város, vagy pedig készakarva tartotta meg a város fejlődésének s elnevezésének időrendjét. Vájjon manapság is oly ritkaság az, ha egy városnak több neve van? Annál kevésbbé lehet az akkor, amikor egy város keletkezése és fejlődéséről van szó. A vasmegyei Német-Szt.-Mihály napjainkban is másként Gross Petersdorf és Fanum Sancti Nicolai. Ezek pedig már csak eléggé különböző nevek. S mi van a Salamon által annyira kifigurázott Salapiugin-nal? Ezt kell keresnünk Steyerben csak azért, mert az Anonymus elfeledte megmondani. hogy a Sala mellett fekszik. Avagy éppen azért keressük a steyer Salla partjain, mert az Anonymus külön meg nem mondta, hogy ez folyó mellett fekszik ? Furcsa argumentum. Van — mint láttuk — Sala Zala megyében már a rómaiak idejéből, miért kellene tehát Steyerbe mennünk Salapiugint keresni, mely a Zala partjain is feküdhetett s talán ugyanott, ahol a római Sala vagy Salle feküdt. Vagy, nincs-e benne a helység nevében a Sala és „piug“ (bug, beug = hajlat), mely a mellett bizonyít, hogy a helység a Sala folyó valamely kanyarulatában amilyen éppen Z.-Szt.-Grót táján is van — kereshető. Salapiug és Mosaburg mindenesetre két különböző, de egymástól nem messze fekvő helység,1 ami már abból is következtethető, hogy mintegy magja voltak a Privina-féle birodalomnak, innen indulván ki a vallásos herczeg templomalapító tevékenysége is. Ez a Salapiugin (hibásan Salapingin néven) szerepel már Lajosnak 840. évi okmányában1 2 is, melyben Adalvinus érsek kérésére a Szt. Péter apostol és Szt. Rudbertnek szentelt juvaviai (salzburgi) érsekség számára számos birtokot, köztük . . . Sabariam civitatem (Szombathely), et Penichha (Pinkafő) ... ad Rapam (Kirchberg, Steyer) . . . Item ad Penicha (Pinka folyó Alsó-Ausztriából Magyarországba folyik)3 ad Salapingin (Z.-Szt.-Grót) et Ecclesiam ad Vuartvvahu (Felsőőr a Pinka mellett), ecclesiam ad Kensi (Güns, Kőszeg, Vas m.) . . . Item ad Radam (Raden, Steyer) ad tutleipin (Leibnitz Steyerben) ad Culpam (a Kulpa folyó mellett), ad Lubantam (St Andrea a Lavant folyó mellett, Karinthiában) ... ad Friesach (Friesach, Karinthia) ... ad pelisam (Balaton mellett?) stb., tehát többek közt oly egyházakat is ad, melyekről az Anonymus is megemlékezik. Ezek közt lehetnek azok a bizonyos egyházi birtokok, melyek kivétettek Privina birtoklása alól akkor, amikor Lajos a Balatonvidéket neki tulajdonába adta 4 S ugyanezek azok, melyeknek birtokában Privina és Hezilo halála (861, 874) után Arnulf a 840. évbeli adománylevelet átírva, 875,5 majd 888-ban6 a salzburgi egyházat meg1 Fökstemann Salapiugint Zalavárnak tartja. (Altdeutsches Namenbuch. Ortsnamen : II. 1279. hasáb). 3 Fe]ér C. D. I. 169—172. 11. (E Monumentorum Boícorum. Tom. XI. p. 119—120.) 3 Penichacha (Forstemann i. m. II 227. hasáb). 4 Anonymus Sai isburgensis i. m. 12.: „. . . exceptis Ulis rebus quae ad episcopatum Juvavensis ecclesiae pertinere videntur, scilicet ad sanctum Petrum principem apostolorum et beatissimum Hrod- bertum, ubi ipse corpore requiescit . . .“ 5 Fejér C. D. I. 193 — 96 11.: .... Ad Rabam (Rába mellett) ad Sabariam civitatem (Szombathely), et Ecclesiam cum decimis et Theloneis, vineis ete. Ad sictam (Gewold legit : siccam) Sabariam, ad Panwuchabe, ad Mosepurch (Zalavár), Abbatiam, ubi situs Adrianus Martyr Christi requiescit, quam antecessores nostri ad iam dictum monasterium tradiderunt, et nos firmamus, ac nostra cx parte aug- mentamus, nonamque de omnibus nostris curtibus, inibi cum theloncs in civitate et piscina addicimus. Ad Salapingm (Salapiugin helyett, Zala-Szt.-Grót) curtem cum CCC mansis, et totidem vineis, vel quidquid ibi habuimus, Ecclesiam ad quartana. (Azonos a 840. évi oklevél Vuartwahujával. Vuart = Warth, Felsőőr a Pinka mellett, Vas megyében.) Ecclesiam ad Gensi (Güns, Kőszeg, Vas m.) ad quinque Ecclesias (Pécs) ... Ad Rugisweld (Riegersburg, Steyer. Förstemann i. m. : II. 1269. hasáb.). ... Ad Durnowe
