A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - II. fejezet. Germán-hún korszak. Népvándorlás
58 A Balaton és vidéke a történeti korban. szótagában a „scarbh“ (gázló, sekély) kelta eredetű szónak csonka gyöke is megvan.1 Egyébként pedig elég megfelelő elnevezése lehetett a sekélyvizű és mocsaras jellegű, sokfelé elágazó Rábának. Az Aqua Nigra a mai Lajta, vagyis a régi Sárvíz, mely egy részén jelenleg is „Feketevíz“ néven ismeretes és sáros, sötét vízfenekétől nyerhette az Aqua Nigra elnevezést.1 * 3 Tehát nem a fejérmegyei Sárvíz, mint azt Salamon állítja. Ezután pedig természetes, hogy lacus Pelsodis nem a két folyó közt fekvő Fertő, hanem a sokkal tekintélyesebb Balaton lesz, melynek vidéke Theodemir szálláshelyéül szolgált. A felosztás mindenesetre amellett bizonyít, hogy ez kizárólag csak a védelem czéljából történt, amennyiben ezzel a gót hadak az őket körülvevő ellenséges népek felé anryira kitolattak, hogy az általuk megszállott terület minden eshetőség ellen védve volt. A keleti gótok, kik egykor Attila szövetségeseiként harczoltak, felismervén fiainak gyengeségét, kivonták magukat azoknak főhatósága alól és harczok árán biztosították maguk számára azt a földterületet, melyen még a hunszövetség idejében letelepedtek. Ez a terület pedig Pannóniában nem terjedhetett a Balatonon tűi délre, legkevésbbé pedig a Száva-Dráva vízközéig, mint azt némelyek a szlávok kedvéért hajlandók magyarázni. Mert a velők együtt élő hunokkal sem déli Pannóniában folytak le harczaik; Walamir vezérük is az északi határok közelében esett el és ennek öccse Theodemir is északi Pannóniából űzte ki végkép Attila örököseit. Különben is déli Pannóniát, a Száva-Dráva vidékét, csak később Theodorik, Theo- demirnak Byzantiumból visszatért fia foglalta el. Walamir tehát a Lajta és Rába vízközében volt űr, Theodemir a Balaton környékén telepedett le népével, a legfiatalabb öccs, Widimir pedig a két birtokrész közt fennmaradt erdős-hegyes Bakony vidéket tartotta meg magának. Másként magyarázza azonban az osztályt Jordán János, a szlávok eredetéről írt könyvében. Szerinte: Walamir a mai Szlavóniát kapta, Theodemir Felső Pannóniát (primam) a Fertő (Peiso) tavánál és az alsó Rába partvidékén, Widemir pedig a testvérei birtokai közt fekvő részt: a „Valeria provincziá“-t3 Érthetetlen ez a teljesen önkényes felosztás akkor, amikor a szerző JoRNANDES-re is hivatkozik, aki legkevésbbé sem állítja, hogy az általa említett tó Pannonia prímában feküdt. Minthogy azonban Jordan a Peiso, Peiso, lacus Pelsodis elnevezésben a mai Fertőt véli felismerni, nyilvánvaló, hogy — ha csak még nagyobb hibát nem akar elkövetni — ezt a tavat Theodemir osztályrészével FHső-Pannoniában keresi. Alig hihető azonban, hogy Jornandes a jelentéktelenebb Fertőt használta volna Theodemir települő helyének meghatározásánál és ott, ahol — Jordan szerint — Widimir 1 Salamon: Buda-Pest története, F. 118. s Talán ugyanerről az Aqua Nigra-ról emlékezik meg a fuldai évjegyzet Carlman 863-ik évbeli harczairól szólván „Flumen Schwarzahae“ néven, mely folyó a Litacha = Lajta mellékfolyója volt. (Annalium Fuldensium pars secunda. Auctore Rudolfo. Pertz: Mon. Germ. Tom. I. Script. Tom. I. pag. 374 ) Ma a folyó neve „Schwarzau“. Az sem hagyható egészen figyelmen kívül, hogy ma is találunk a magyar határhoz közel Ausztriában a Répcze mellékvize, a „Schwarzbach“ patak mellett, Schwarzenbach, Schwarzbach falut, mely ugyanezen a néven már a XIII—XIV. században szerepel. [Fejér C. D. IX. III. 288. — Századok (Poór A.) 1891. 365. 1. 6. — Nagy Lajos (Poór A.) 432. 1. Jegyzetben.] 3 I. m. Pars I, cap. 19. De Ostrogothis, pag. 124. § 4. an. 454. .Eam tres fratres sie inter se diviserunt : ut Walamir Seu hodiernam Slavoniam : Theodemir Pannoniam primam ad Lacum Peisonis, hodie Keusiedlcnsetn vocatum, et ad ripas inferiores Arrabonis fluvii : Videmir partem mediam inter fratres, nempe Valeriam provinciam, Arrabone, Danubio et Dravo inclusam, nactus sit.“
