A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - II. fejezet. Germán-hún korszak. Népvándorlás
Germán-hun korszak. Népvándorlás. 57 fivére halálát megbosszulandó viszont Theodemir verte meg, sőt foglyul is ejtette Hennimundot a Balaton közelében. Jornandes nyomán ír Ekkehardus krónikás1 is (XI—XII. században) a Balatonról. A tó nevére vonatkozólag azonban érdekes új adatot találunk nála, ameny- nyiben a JoRNANDES-nél lacus Pelsodisnak említett tó nevét — talán hibásan olvasva — már „lacus Pellois“-nak írja. Nem lehetetlen, hogy a Pellois a VII. századbeli Ravennai Névtelen Cosmo- graphiájában1 2 olvasható Pelsois hibás olvasásából keletkezett. Az eddig említett s említendő írók a Balatont csak az ismeretlen eredetű : Pelso, lacus Pelsodis, — Pelsois, — Pellois, Pelissa, Bilisaseo néven említik, mely elnevezések csak változatai a Pelso névnek. A Pannóniában élt különböző nyelvcsaládok tehát nem sokat változtattak az eredeti néven, mely ugyanazt jelentette, amit a mai szláv eredetű Balaton. Még a Salzburgi Névtelen Pelissa-jában is megtaláljuk a Pelso szó gyökét, melybe a hangzatosság kedvéért a két mássalhangzó közé beletűzi az i betűt. S Pelso-ból átalakulással: Pelissa lesz. Többen hajlandók a Pelso-t a Plinius Peiso-jával egyetemben a Fertő tavára alkalmazni, de akad olyan is, aki a lacus Pelsodis-ban sem keres mást, mint a Fertőt. Jornandes szerint Walamir a Scarniunga és Aqua Nigra folyók közt szállásolta el népét. A Scarniunga Mannert3 szerint a Lajta, Timon4 * szerint a Répcze, Tomka-Szászky6 szerint a Rába, Jordan6 szerint a Dráva és Gebhardi szerint a Száva, sőt Salamon7 szerint a Sárvíz. Aqua Nigra-t pedig Mannert, Katancsich8 és Timon9 szerint a Rábában kellene keresnünk, holott Gebhardi véleménye szerint ez nem más, mint a Dráva. Salamon szerint pedig a Kapos esetleg a Karassó vagy Karasicza folyó. Sőt Tomka-Szászky ebben látja a Blatont, Balatont.10 11 Mannert11 és Salamon kivételével csaknem mind megegyeznek abban, hogy ezen az alapon Theodemir birtokrésze a Fertő körül feküdt, szerintük tehát a lacus Pelsodis sem más, mint a mai Fertő. Azoknak magyarázatát, akik a kérdéses két folyóban a Lajtát, Rábát, illetve Répczét vélik felismerni, ám a lacus Pelsodisban mégis a Fertőt keresik, talán a legkönnyebb érvekkel is alig érdemes czáfolni; mert eléggé nyilvánvaló, hogy az általuk adott magyarázat szerint mind a három birtokrész egy és ugyanazon határok között feküdt volna I A Scarniunga nem más, mint a Rábának kelta eredetű neve, melynek első 1 Ekkehardi chronicon universale. „Dietmar verő non tantum iacturam armentorum dolens, quantum metuens, ne Suavi, si hoc impune lucrarentur, ad maioi'em licentiam prosilirent, sie vigilavit in eorum transitu, ut intempestate noctis silentio dormientes invaderet ad lacum Pellois, consertoque inopinato praelio, ita eos obpressit, ut etiam ipsum regem Chunnimundum captum cum superato exercitu Gothorum servituti subdiderit. (Lásd : Monumenta Germ. Hist. G. H. Pkrtz. Tom. VUI. Script, tom. VI. pag. 127.) 2 Ravennatis Anonymi Cosmographia IV. 19. p. 218. (Parthey és Pinder kiadása. Berlin, 1860.) 3 I. m. III. 561. 584. * I. m. L. II. c. VI. p. 112. 6 I. m. Pars II. cap. 1. S III. r’ L m. P. I. c. 19; De Ostrogothis pag. 124. § 4. an. 454 és Tom. II. Pars II—IV. pag. 172. 7 Alsó Pannonia a góth és longobard megszállás alatt. Századok. 1882. XVI 2. lap 8 I. m. I. 301. 8 Lásd fentebb 4-ik jegyzet alatt. 10 I. m. Pars II. cap. 1. § III. 4. 2. 11 L m. V. c. 9. 636. 1. : „Der zweite Bruder Theodemir besetzte die Striche beym Pelsodis See (Jorn.) der Balaton oder Blaten See.“
