A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
48 A Balaton és vidéke a történeti korban. Constantinus Liciniust sem tűrte soká maga mellett. Alig hogy megosztoztak, Constantinus máris sereggel sietett augustus társa ellen. Zosimus szerint Pannonia inferiorban, Cibalae (Vinkovcze) mellett, a Hiulca tó partjain volt közöttük a második megütközés, mely Constantinus győzelmével végződött. Licinius futva menekült Byzantiumba, Constantinus pedig győzedelmesen tért vissza Rómába. Szerencsés hadjáratánál ismét három provincziát : Illíriát, Maczedóniát és Achaiát csatolta birodalmához. A két különvált birodalom császárja között ismételten kitört háború 323—324-ben, Liciniusra nézve szerencsétlenül végződött. Birodalmával együtt életét is vesztette. Ezután a hatalmas római birodalomnak, a félvilágnak egyedüli ura, sőt kényura már a „nagy“ Constantinus (Kr. u. 323—337.) lesz. Alatta történt az ismét egyesített óriási birodalom új beosztása négy nagy praefecturába (a Kelet, Illyricum orientale, Italia, Gallia), melyek ismét 13 dioecesist s ezek 116 provincziát foglaltak magukban. Constantinus volt az első római császár, ki — habár maga élete végéig csak katechumen maradt —- a keresztény vallást államvallásá emelte. Igaz ugyan, hogy már M. Aurelius császár légióiban a keresztény vallás számos követőre talált, mégis csak Constantinus uralkodása az az időpont, amelytől kezdve a birodalom bármely lakója által immár egészen szabadon vallható keresztény hit a provincziákban is gyorsabban terjed. Számos követője akadt a keresztény vallásnak Pannóniában is, hol azonban — éppen úgy, mint a birodalom egyéb provincziáiban — nem egyhamar lett általánosan követett vallás. Pannóniának lakossága a rómaiak alatt a legkülönbözőbb vallási szertartásoknak hódolt. A légiók katonái a birodalom legtávolabb fekvő provincziáiból soroztattak be s így magukkal hozták új helyőrségükbe honi vallásuk szertartásait, melyeket aztán, mint nyugalomba vonult veteránok is megtartottak, sőt vallásgyakorlataikban és szertartásaikban nem egy követte őket a bennszülöttek közül. A legkülönbözőbb keresztény vallásfelekezet szertartásain kívül így honosodott meg Pannóniában a görög, perzsa és egyiptomi vallás egynémely szertartása. Pannóniában például általános volt a Mithra-cultus. Ennek bizonyítéka a számos kiásott Mithra-oltár. Spondanus Henrik szerint azonban már a Ill-ik század közepén, annyira elterjedt volt Pannóniában a keresztény vallás, hogy a sirmiumi püspökségen kívül — mint ismertekről: a cibalaei, carpisi, curtai, sisciai, bregetiumi, poetovioi és scarabantiai püspökségekről is megemlékezik.1 A legrégibb pannoniai érsekség Sirmiumban és Laureacumban (Lorch) volt. Az előbbi Alsó-, az utóbbi Felső-Pannonia fölött gyakorolta az egyházi főhatóságot. K. u. 325-ben a nikáai zsinaton a sirmiumi püspök is szerepel, mint „dminus provinciae Pannoniae episcopus“.2 Hogy Sisciában (Sziszek) püspökség volt, ezt Quirinus püspök esete is bizonyítani látszik. A püspököt ugyanis a keresztény üldözők Eusebius szerint a Sibaris folyóba * 5 1 Lányi Károly szerint püspöki városok : Mursa, Cibalae, Bassiana, Sciscia, Petovia, Sabaria, Scarabantia, Bregetio, Singidunum. (Egyháztörténelem, 1866. 31. 1.) 5 U. o. 32. 1. és Fejér C. D. I. 42. 1. Jegyzetben.
