A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
40 A Balaton és vidéke a történeti korban. mérni. A sirmiumi, vendéglővel ellátott állomás főnöke jelt ad az indulásra, a tagbaszakadt római kocsis, (carpentarius) nógatja lovait, járművünk kigördül a pályaudvarból és magunk mögött hagyjuk a Probus (276—282) alapította szőlőhegyekkel koszorúzott várost, melyben Caesarok bölcsője is ringott. Körzőnk egyik szárának hegyét azonban a térképen illesszük a mai Mitrovicz helyére, a másikkal pedig Eszék irányában mérjünk le 38‘58 klm.-t, mert körülbelül ennyinek felel meg az útmutatóban a legközelebbi állomás : Ulmi neve mellé feljegyzett XXVI. MP. (26 római mfld). Körzőnk hegye Sid és Tovarnik közt állapodik meg. Reichard azt hiszi, hogy Ulmi a Sid és Tovarniktól északnyugatra fekvő Banovci vidékén keresendő, de hisz’ ez a falu legalább is 15 klm.-rel túlnan fekszik èiden s így Ulmi legalább is XXXIII. MP. távol feküdt volna Sirmiumtól, ami a Tabella határozott adatai szerint már azért is kizártnak tekinthető, mert ez alapon számítva a következő állomáshelyeket is majdan mind jóval túlhaladtuk volna. A XXVI. MP. pedig hiteles adat, mert ugyanennyit számít az Itinerarium Hierosolimytanum1 is. Sokkal inkább megközelíti a valóságot Simler, aki Ulmot Utz vagy llinci helyén keresi. Mi első állomásunkat Sid helyén keressük, Sirmiumtól északkeletnek haladva, a mai mitrovicz—tovarniki megyei úton. Minthogy pedig Sirmiumból kiindulva a feleúton több kecskelábas fahíddal ellátott, apró patak áztatta, mocsaras réten kellett kerülő úton c.haladnunk, ez a kerülő út indokolja azt a különbözeiét, melyet akkor nyerünk, ha az Itinerarium után légi útban mért 38’58 klm.-t a Mitrovicz— Sid közt szintén légi útban mért jelenlegi 35 kim. távolsággal szembeállítjuk. Megtettünk tehát immár több mint 38V2 klm.-nyi utat, elértük Ulmi vicust (falu) a bortermő „Möns Almus“ (a mai Fruska Gora) legmagasabb hegygerinczének tövében. Tartsunk e helyen pihenőt. Úgy is már délfelé érkeztünk meg, üres gyomorral pedig a római sem utazik tovább. Ennek a római államútnak Ulmin különben is van vmansió“-ja,1 2 azaz kényelmes és nagy állami épületcsoportja: vendégszobákkal az estére megszálló utasok és terjedelmes kocsiszínekkel és istállókkal a kifáradt lovak és öszvérek szamára. Válogathatunk a magunk és málháink számára mindenféle fogatban. Van itt kétkerekű „carpentum“ 2—3 személy számára,3 három öszvérrel; négykerekű „rheda“, mely elé nyáron nyolcz, télen tíz öszvért fognak és 5 mm-t elbír. Van itt kocsi, szekér, „vehiculum“ minden fajtából. Ha nem utazunk sok málhával, elég a kétkerekű „birota“ is, melyre 1 mm (200 font) terhet szabad rakni.4 Jobban ki volt fejlődve a rómaiak útrendészete a mienknél s éppen nem csigázták agyon az igavonó barmot. Az éléstárak sem üresek, a „stabulum“-ban pedig a 40 ló között majd csak akad egy pár kipihent ló számunkra, ha két óra múlva, ebéd után tovább utazunk. A hivatalos minőségben utazó állami ellátásban részesül, az egyszerű utas magán vendéglőben száll meg. Az utazás nem olcsó, de volt olyan kényelmes, mint a múlt század első felének „delizsánczos“ utazása. De mi sem utaztunk lóhalálában, hiszen azt a 30 és egynéhány kilométernyi utat csak nem tehettük meg váltott lovak nélkül? Nem! Arról is volt gondoskodás, hogy az egynapi járásra fekvő ilyen mansiók avagy vicus (falu) és civitas (nagy1 A T. Peut, szerint az út csak XIII iMP lenne, de ez abban a hibában leli magyarázatát, hogy Vlmot és Spanetát hibásan egy állomásnak, Ulmospanetának együvé írja s a közöttük levő távolságot nem tünteti fel. * Mansio, manere = maradni igéből. 3 Cod. Theod. de cursu publico et parang. L. 18 — 20. 4 Suet, in Augusto c. 49.
