A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
30 A Balaton és vidéke a történeti korbán. XVII-ik, Zeiller1 földleírásában és Ortelius Hyeronimus 1 2 történelmében, Móró István földrajzában a XVII-ik, Bél3 és Szent-Iványi Márton földrajzában és JoRDAN-nak4 5 * * 8 a szlávok eredetéről írt művében, Marsili 5 és Tomka-Szászky földrajzi munkájában0 a XVIlI-ik századból, valamint több legűjabbkori műben ' mindenütt azt olvassuk, hogy a Peiso nevet a Fertőre alkalmazzák. Csak a Balatonra: Bonfin 3 a XV-ik, Tubero,9 Fournier10 II a XVI-ik és dr. Sprun- ner 11 a XIX. században. Lássuk most, hogy vagyunk a Pelsoval ? Müller C.12 13 14 a Ptolemaeus-féle geográfia tudós magyarázójának az a véleménye, hogy „Peiso Lacus“ a mai Balaton (Plattensee). Gibbon 13 ellenben meg van győződve arról, hogy a Peiso csak a Fertő lehet s ha Aur. Victor a Balatonról akart írni, úgy tévedt a névben ; mert ezt „volkáai mocsarak“ név alatt kellett volna említenie. Mannert Konrád 14 oda nyilatkozik s nézetét vallja a nagytudományú Mommsen is,15 hogy a Peiso elnevezés nem egyéb, mint az eredeti Peiso hibás leírásából keletkezett hibás szó s hogy úgy a Peiso, illetve helyesebben Peiso, mint a Vl-ik században Jornándes által írt lacus Pelsodis csak a Balatonra alkalmazható. Ugyancsak úgy ír egy franczia névtelen10 is, azzal a különbséggel, hogy Jornándes lacus Pelsodisa helyett a XVII. századbeli ravennai névtelen lacus Pelsois-át említi. Thuróczy 17 históriájában a XV. századból a Peiso lacus és Peiso nem más, 1 Martini Zeilleri : Beschreibung des Königreichs Ungarn und etc. Ulm, 1609. 12. lapon „Neusiedler-See, Peiso oder Feurtue“. s Oertl Jeromos másként Ortelius Hyeronimus német történetíró. Műve : Ortelius redivivus et continuatus oder der ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung. Ortelius Hyeronimus Augustanus. Frankfurt a/M. 1665. 18. 1. 3 Hungáriáé antiquae et novae Prodromus. M. Belius. Norimbergae, 1728. Lib. III, cap. III, pag. 126. I De originibus Slavicis, Joan. Christophori de Jordán. Vindobonae, 1745. „Lacum Peisonis, hodie Neusiedlensem“. Pars I, cap. 19. pag. 124, § 4. an. 454. 5 Danubius Pannonico Mysicus etc. ab Aloysio Ferd. Com. Marsili. Hagae et Amsterdami, 1726. Tom. 1. Mappa Generalis. B Introductio in Geographiam Hungáriáé antiqui et medii aevi, quondam a Johanne Tomka- Szászky e veteribus monumentis eruta et VI. tabulis illustrata. Posonii, 1781. 8°. Pars I. caput 1. §. II. 4. „Lacus Peisonis, Fertő“. Pars II. caput 1. §. III. 4. „Pelsodis, Fertő, Neusider“. ' 1. Hunfalvy: Ethnograph. 51. 1. — 2. A magyar nemzet története. I. k. XXX. 1. 8 Rerum Ungaricarum decades quattuor cum dimidia (Sambucus János kiadása 1606-ban). F. 19.—38. „lacum Peisonem, quem Bdlathonem nunc appellant“. a Commentarium de temporibus suis (SchwANDTNER-nél : Scriptores rerum hungaricarum veteres. 1746. kiad. II. 169. 1.) : „cum lacu Peisone, quem incolae Balathonem dicunt“. L. IV. §. 5. 13 Georgii Fournier e societate Jesu Geographica Orbis notitia. Francofurti 1568. Lib. XI, c. 9. pag. 670. „Excipit deinde amnem alium profluentem ex Peiso lacu amplissimo, sed qui in Palustria propemodum degenerat.“ II Dr. Sprunner, Gotha 1860: Hist. Geogr. Schul-Atlas des Gesammtstaates Oesterreich. I. tábla. 11 Geographie der alten Welt, von Dr. A. C. Müller. Berlin, 1874. 8° 69 lapon. 13 History of the Decline and Fall of the Roman Empire. Bázel, 1787. II. 175. és 422. 11. 14 Geographie der Griechen und Römer. Nürnberg, 1792. 8°. VI. könyv. III. fej. 664. 1. 14 Corpus Inscript. Lat. Tom. III. I. pag. 523. lb Dictionnaire de Geographie ancienne et moderne. Par un bibliophile. Paris, 1870. 4°. „Peiso lac (Plin.), Peiso (Jornand), Pelsois (G. Rav.) lac de la Pannonie qui s’apelle auj. Balaton ou, suiv. Muchar, Platen-See. Lacus Peisonis der Neusiedler-See en Hongrie (Graësse).“ *' Ungaria suis cum Regibus (1768. kiad.) 304. 1. : „alter nominatur Fertő, veteribus Peiso aut Peiso“.
