A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 13 gyűjteményébe. Most a veszprémi múzeumban őrzik. A leletben (13. ábra) a következő darabok vannak : Egy lándzsavég (1) vasból, 27'5 cm. hosszú, rövid, keskeny köpüvel és széles levélalakú pengével, melynek közepén vékony gerincz fut. Egy kétrétben összehajtott vaskard (2), melynek kétélű, lapos s széles csúcsban végződő pengéje van, a pengével .egy darabot képező markolatszára két szétágazó tüskében végződik ; a pengét részben még a vashüvely borítja, mely a markolat alatt az egyik oldalán füllel van ellátva. Két domború vaslemez (fogantyú, 3, 4) a pajzsról és egy korongon készült, sima felületű, szürke agyagfazék, rövid, kevéssé behúzott nyakkal (5). Magassága 13 8 cm. Szántód neve alatt Romer minden közelebbi meghatározás nélkül egyik jegyzőkönyvében (38, 161 —163. 11.) 5 darab őskori csonka kőszerszám rajzát közli. Az egyik átfúrt kőbaltáé. Pusztaszántódon 1898 őszén a majortól keletre, a kápolnától mintegy 200 lépésre, az országúton egy római téglasírra akadtak. Belőle a veszprémi főgymnasium, illetve a veszprémi múzeum azokból a téglákból, melyekkel a sir ki volt rakva, egy 44X33 Dem. nagyságú darabot kapott, továbbá két darab apró rézpénzt a IV. századból (az egyik I. Valentinianusé) s a mi a sírnak legbecsesebb darabját képezte, egy füles agyagkancsót (14. ábra), mely a sírban a csontváz lábánál állott. Ez egy 28'5 cm magas, sötétszürke, sima felületű talpas edény, tojásdadalakú testtel, fölfelé tölcséralakban szélesedő nyakkal, mely egy kiálló gyűrűvel van ellátva. A száj kidudorodó széle alatt kezdődik a vékony, erősen kihajló fül s az edény hasának felső részén kiálló bütyökben végződik. A Magyar Nemzeti Múzeum is szerzett 1898 október 24-én, úgy látszik, ugyané sírból Pongrácz Pál révén egy T alakú bronzfibulát, egy bronzcsatot s 39 apró rézpénzt, melyek ugyancsak a IV. század második feléből származnak (Rég. Napló 116/1898). 14. ábra. Római agyagkancsó a szántódi sírból. Balatonföldváron, mint Romer 38. sz. jegyzőkönyvében (168. 1.) olvassuk, a földvári csárda alapásása alkalmával sok durva, vastag fazekat találtak, hamuval és csontokkal. Ezek az urnaleletek nyilvanvalóan összefügésben vannak azzal az őskori földvárral, mely a szomszédos, magas parton állott és mely után a helyet ma is Földvárnak hívják. Szó van róla már RuMY-nál, a ki valószínűnek tartja, hogy táborhelyül szolgált, jóllehet semmiféle épületnyom nincsen. Rumy (48. 1.) ezeket mondja: «In
