A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 11 bélyegeit először Torma Károly tette közzé az Arch. Értesítő III (1884) 13. lapján 62—68 számok alatt s azok közül hármat Domaszewski a CIE-ba (III 12014, 395#. 401. 587.) fölvett. Úgy látszik, hogy az, a mi eddig felszínre került, többnyire a falakból való kő és tégla. A Belszegi-utczában csatornaásásnál lelt téglákat Potó István járdakövezetnek használta fel házában az istálló előtt. Hasonlókép Acsay jÁNOS-nak a Belszegi-utcza 172. sz. házában a pitvar van római téglákkal kirakva. Feliratos köemléket is csak egyetlen egyet ismerünk Ságvárról. Először Romer ismertette az Arch. Közlemények XI (1877) 37. lapján s utána a feliratot újra leírta Fröhlich a CIE számára (III 10896). Közölve van Hampel repertóriumában is az Arch. Epigr. Mittheilungen II 80. lapján. Olvasása: \p\arentes [ filiae pï\entissiin(a)e viivï) p(osueruut). Egy sírfeliratnak mitsem mondó töredéke. Csak annyit tudunk meg belőle, hogy a sírkövet a szülők még életükben jámboréletű leányuk számára készítették. Romer Szabacsi János házában látta, a mely akkor, mikor Fröhlich ott járt, Acsay [ÁNOS-é volt, de én már hiába kerestem. Ügy mondták, hogy azóta egy kútépítéshez felhasználták. Azonban odább, Fulmer János háza mögött még megvannak annak a római kőládának (sarkophagnak) töredékei, melyet régebben Magossy József, most Kiss Ferencz nem messze levő földjén ástak ki. Ságvár dombok alatt fekszik, délnyugatra az ú. n. Eukácsdomb emelkedik, keleti oldalán a Tömlöczhegy foka. 1901-ben azt az értesítést kapta a Magyar Nemzeti Múzeum, hogy Ácsai JózsEF-nek a töm l öcsit egy i dűlőben fekvő szántóföldjén római kőkoporsó került napfényre. Mikor a következő évben ott jártam, már csak a helyet láthattam, a hol találták. Mindjárt a Tömlöczhegy elején szembetűnt egy kerek mély gödör, mely úgy támadt, hogy falakat szedtek ki belőle. A szőllőcsősz megjelölte egy még most is a présház előtt rejlő falnak helyét, melyet semmikép sem tudtak szétzúzni. Téglákat nem láttam, azonban a sírhely közelsége is a mellett szól, hogy ezek római eredetű falak s egy épület maradványai lehetnek. Maga a sírláda Ácsai JózSEF-nek a Belszegi-utczában levő házában áll, hossza 2 m., szélessége 1 m., magassága 72 cm., minden oldala sima, fedelét tetőalakra összeillesztett téglák képezték, melyeken ujjnyomok látszottak. Römer feljegyzése (JK. 38, 182. 1.) szerint találtak még Ságváron két csonka őskori kővésőt s az egyiknek a rajzát is közli, megjegyezve, hogy sötétzöld színű, sötét pontokkal. De ezek szórványos leletek s csak mint ilyenek érdemlik a megemlítést. Jabapuszta, a Jaba völgyében Ságvártól délkeletre, szintén római leihely. Onnan került a Nemzeti Múzeumba egy római oltárkő, melynek felirata csonka ugyan (12. ábra), de a legtanulságosabb része rajta van, a melyből kitűnik, hogy egy beneficiarius con- stilaris-tói a Kr. u. 225. évből származik, a mikor Ti. Manilius Fuscus másodszor és Ser. Calpurnius Dexter voltak a consulok. A legio neve hiányos, éppen a száma nincs meg, de az adiutrix mellékneve után másról nem lehet szó, mint az
