A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 2. A Balaton környékének várai a középkorban
296 /1 Balaton környékének egyházai és várai a, középkorban. mert Szigliget vára a legigazabb joggal (veracissimo iure) a pannonhalmi szentmártoni főapátságot illeti meg.1 Szigliget azonban mindemellett is a Lengyel-család kezén maradt. De a család I. Ferdinánd királyhoz hűtlen lett. Miért is ez a Lengyelek összes birtokát Török Bálintnak adta. E pillanattól kezdve Martonfalvay Imre deák, az 1531 — 1540-ig1 2 terjedő időre vonatkozólag érdekes dolgokat beszél el Szigliget váráról. Török Bálint „meghagyta Fánczy Jánosnak, Nagy Gergelynek és Keresztury Imrének, hogy Szegliget várát megszállandják ; de hogy kevesen vadnak alatta, féltette őket az pártosoktól, paran- csolá nékem, hogy én is hozzájok sietnék segítségül. Eleget mentém vaia magamat gyógyulásban voltommal ; látta ü nagysága, kezemet is nyakamban kötve viselem ; nem is illik nekem atyámfiai háza megvételére mennem. De enmagam mentése ü nagyságánál semmit nem használa. Ösmerem, parancsolatja szerint Somogyvárott hertelen készülék gyalogimmal és lovagimmal nagy sokan ; de lovaimat az hajókban által nem viheték Szegligetre, sietőnk evezni, kiszállánk az partra. Hát az én uram szolgái csak alig vártak, nagy jó kedvvel fogadának örömekben. Reggelre jutánk, megkerüléjek az várat mindnyájan. Az várbeliek megösmerék, hogy több nép lőtt volna ellenök Szegligetbe, nem kezdének olyan igen lőni, mint azelőtt. Éjjelre kelénk, az csonkatorony ellenébe a kősziklán fon két kast tölteték. Megijede az porkoláb Kulcsár István ; nem sok idő múlván szót ada és megadá Szegliget várát. Azután az én kegyelmes uram parancsolatjából nékem kelleték benne maradnom az sok pártosok között az nagy puszta várban ; semmi élés benne. A mint lehete megtaka- rám, meg is fódozgatám az rősseket az keritésön. Azon közbe látni eljőve az én kegyelmes uram ; nagy vígan lakék egy nap ; másik nap Keszthelyre evezének az Balaton vizén; onnét Somogy várba, hová megyen volt kocsikon.“3 „Az Bakyt (Pál) szolgáiban Brizló Ferenczet és Kunovyt Mihályt — írja Martonfalvay Jmre deák — megfogatám és jó falka ideiglen vasba tartottam Szegligetbe, kiket azután az én uram elbocsáttata. Ü nagyságának szolgáltak. Egyed porkoláb is eleget csavarga előttem, de azért azt is meghódoltatám ü nagyságának. Miért- hogy Szegligethöz igen kevés jószág vaia, nem volt az nagy puszta várat könnet építenöm. Az én uram akaratjából az Kaal völgyet, az német völgyet és az Dergi- cséket Szegligethöz foglalám szolgálatra; az Tornay Ferencz rész jószágát azonképen, melyet Ferdinánd ő felsége per defectum seminis az én uramnak condonált. Ezekből és az vár tartományából, kit én bírtam, kezdém Szegligetet építenem és mindenféle éléssel megtakarnom. Ez időközben az én kegyelmes uram Ráróra mene Bakyt Pálra ; ő magát nem találhatá, de Rárót mind el rontatá, pusztétatá, magamat penig az gyalogokkal az vár őrzésére hagya Szegligetbe ; de 25 lovon való szolgámat elvivé ü nagysága vele ; megtérvén hátraküldé őket. Parancsolá ü nagysága, hogy jól építessek, jól őriztessek, minden éléssel megtakarjam az várat. Az csonkatornyot az falu felől legelőszer meg- építetém ; azután két avagy három bástyát és két nagy öreg pinczéket csináltaték az külső várba és az faluba az új ház mellett, kiket szőreiben meg is raktam borok1 Egyháztörténelmi Emlékek a magy. orsz. hitújítás korából. I. 263—264. 2 Éppen ezen időben Oláh Miklós is említi Szigliget várát. (Hungária cap. VII., kiadva M. Biíl: Adparatus ad Historiam Hungáriáé I. 15.) -- Balogh Margit : Oláh Miklós Hungáriája 62. 1. (Művelődéstörténeti Értekezések 8. sz.) 3 Martonfalvay Imre deák Emlékirata. (Mon. Hung. Hist. II. oszt. XXXI. köt. 136—137. 1.
