A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 2. A Balaton környékének várai a középkorban
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 275 tartománynak is.1 Somogyvár tartozéka 1410-ben: Dob és Zabar puszták és a somogy vári vám.1 2 3 * Szenyér. Szenyér várkastélya (Marczalitól délre) 1464-ben Tapsonyi Anthimi Lászlóé. Ez azonban a szintén birtokában levő Somlyó várból többször hatalmaskodott. Miért is Hunyadi Mátyás király Szenyér várát tőle elvette és Kanizsai Lászlónak adta.'1 Az 147 Liki törvény elrendeli, hogy a többek között ezt a várkastélyt (castellum) is le kell huszonöt nap alatt rombolni.1 Ez azonban nem történt meg. Mert midőn Vesaki Perottus a várkastélyt tartozékaival együtt 1482-ben 6000 forintért Anthimi János fia Jánostól megvásárolta, a várkastély várnagya saját várura — Laki Thuz János — nevében tiltakozott a beiktatás ellen. Szenyér várkastély 1499-ben Erdődi Bakacs Tamás és Erdődi Bálint kezén van.5 * 7 Bakacs Tamás szenyéri birtokát a várkastéllyal együtt az esztergomi székes- egyház déli oldalán általa alapított Gyümölcsoltó-Boldogasszony kápolnára hagyta. II. Lajos király ezen végrendelkezést 1524 aug. 24-én erősíti meg.11 Szenyér várkastélyának tartozékai 1482-ben: Arad, Bár, Baráti, Edde, Kerektó, Kis-Inge, Merke, Moróczfalva, Szenyér, Tapsony, Terebezd, Tikos és Vízvölgy.‘ III. Zala vármegye középkori várai a Balaton környékén. Békavár 1. Szent-György-vár. Buzád-sziget. Buzád-sziget (ma Sárkány-sziget puszta, Hahót határában) vára hihetőleg már 1292 előtt fölépült.8 1365-ben Buzádsziget várának helyével találkozunk.9 A vár 1483-ig a Buzádszigeti Sárkány-családé. Ekkor azonban Hunyadi Mátyás király Buzádszigeti Sárkány János és Miklós, László, András és Ferencz nevű fiait, hűtlenségük miatt, a buzádszigeti kastélytól (castellum) és több zala- s vas-megyei birtoktól megfosztja és mindezeket Lendvai Bánfi Miklós pozsonyi főispánnak és Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak adományozza.10 11 Buzád-sziget váráról Oláh Miklós is tudott.11 1 1555. . . . „si Somoghwar erigetur, vae Kanysae et Chorgo, nimirum non tantum de Kanysa et Chorgo, verum etiam de Pethovia et aliis vicinis provinciis actum erit.“ (Monumenta Hung. Hist. I. oszt. XXIX. köt. 289. 1.)- Magy. orsz. levt. Dl. 9652. sz. és Csánki II. 582—583. 3 Csánki II. 575. 1 1471-iki törv. 29-ik czikke. 1499. máj. 22. és jul. 3. . . . „unacum Johanne literato castellano eorundem exponendum per eosdem in castello eorundem Zenyer vocato in comitatu Simigiensi existenti“. . . . (Magy. orsz. levt. DI. 20852. sz.) Egyháztört. Emlékek a magyarorsz. hitújítás korából I. k. 147—148. 1. 7 Csánki II. 575. 8 Karácsonyi Ján.: A magyar nemzetségek tört. jj k. 123. 1J . . . . „quandam possessionem Buzadzyget nominatam in comitatu Zaladiensi sitam ........... e t specialiter loco castri in eadem habito“. (Zal. Oki. II. 6.) 10 Zal. Oki. II. 626—627. 11 Hungária, cap. VII. (M. Bél : Adparatus ad Historiam Hungáriáé I. 14.) 18*
