A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 247 3-ikán ötéves és negyven napos, továbbá száznapos búcsút engedélyez. A pápa úgy értesült, hogy akolostort és egyházat Kanizsai János fia Miklós egészen újból alapította és adománynyal ellátta.1 Erről a Kanizsai Miklósról olvassuk, hogy Katalin nevű felesége elhunytakor a jövőre nőtlenséget fogadott. De mivel később kitűnt, hogy nemzetsége tagjainak a száma megfogyatkozott, Rómába fordult fogadalmának megszüntetése végett. IX. Bonifácz pápa 1393 nov. 7-én a veszprémi püspököt bízza meg, hogy Kanizsai Miklós fogadalmát más kegyes cselekedetre változtassa át.2 Hogy ez mi lehetett, a következő eset határozottan értesít róla. Kanizsai János fia Miklós, veszprémi vitéz (miles), ugyanis a Pálosok örményesi egyházában Szent László király tiszteletére kápolnát alapított. IX. Bonifácz pápa megengedte, hogy a kolostor priorja évenkint három rendtagnak olyan jogot adhat a Szent László napkor végbemenő gyónáskor, mint a minők a római kisebb gyón- tatókat megilletik. Vagyis azokat, a kik Szent László első vesperásától a második vesperásig számítva, ezen kápolnában meggyónnak és megáldoznak, minden bűntől feloldozhatják. 1 U. o. II. 292—293. ■ Mon. Episc. Vesp. II. 290. és 291. 106. ábra. A salíöldi templom romja belülről.
