A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 201 földesúr — kezén van 1470-ben is. 1 11 Marczali László és felesége, Bátori Kata, Somogyvárt 1474-ben kötött szerződésük értelmében, Bátori István és testvérei részére vallották be. Ezen utóbbiak beiktatása Somogyvárba még ezen évben végbement;2 II. Ulászló királytól meg 1495-ben kapják meg adományul.3 Somogy váron kívül még a következők az apátság birtokai : 1239 táján Faisz;4 1309-ben és 1331-ben Terebezd (Terpech),5 mely határos volt Tapsonynyal;li 1323-ban Pátró ;7 1324-ben Csokna vidékén;8 1378-ban Apáthy, Berény, Nyest, Fasiztelek, Szamárkut, Cserid;iJ 1400-ban (Bededon)-Keresztár10 és Körtvélyes;u 1408-ban Vasad12 — mindmegannyi Somogy-vármegyében. 1358-ban Szepezd (Zala vm.)13 határában is birtokos az apátság; 1327-ig Csanádfalva és Nádfö (Tolna vm.) is az apátságé. Ekkor János apát elzálogosítja őket Bogár Istvánnál azon feltétel alatt, hogy ez most egy hároméves kanczacsikót ad ; ezután meg évenkint egy kancza- és egy méncsikót s két márkát.14 3. A somogyi Szent-Egyed apátság műemlékei. A somogyvári Várhegy épületmaradványai már régen felköltötték az érdeklődők figyelmét. Már 1823-ban megkezdődött itt az ásatás, a melyet 1824- és 1828-ban Mátrai (Rothkrepf) Gábor felügyelete alatt folytattak. Mindez azonban, tudományos szempontból, kevés sikerrel járt. Somogyvárott a tudományos értékű ásatás Gerecze Péter nevéhez fűződik. Ő 1895. évi június 24-, 27- és 28-án, október 12-, 14-, 15- és 16-án és decz. 27- 28-, 30- és 31-én végbement ásatásaival nagyon szép eredményt ért el. Ekkor sikerült feltárnia az egy-két méter mély törmelék alól az ősi somogyi Szent-Egyed egyház alapfalainak jelentékeny részét és egyet-mást a monostor alapfalaiból is. A megkezdett munkát, melyet erkölcsi és anyagi segítséggel már előbb is támogatott, folytatta Somogyvárnak azóta elhunyt derék ura, gróf Széchenyi Imre.15 így azután a Szent-Egyed egyháznak eddig föld alatt rejtőző falai is napfényre jutottak. (73. ábra.) A somogyi Szent-Egyed templom három hajós román bazilika. Keletelése nem egészen pontos. A középső (fő) hajó egymaga olyan széles, mint a két mellékhajó együttvéve. Mind a három hajó apsisa félköríves. Az eddigi ásatások révén 1 U. o. Dl. 17051. sz. 2 U. o. Dl. 17584. sz. 3 Csánki II. 684. 4 Erdélyi L. : A pann. főap. tört. I. 760—761. — 1422-ben is. (Haz. Okm. III. 324.) 5 . . . „terre ecclesie Simigiensis Terpech vocate“. (Anjoukori Okm. II. 560.) 6 1309 . . . „terram süam Tapson vocatam ab ipsa terra Terpech separando“. (Knauz : Mon. Eccl. Strig. II. 603.) 7 1323 . . . „fratrem abbatem Simigiensem in villa sua Patruh citavit homo vester“. (Zichy Okmánytár I. 229.) 8 Anjoukori Okm. II. 139. 9 Fejér: Cod. Dipl. IX/V. 300-301. 10 Csánki II. 619. 11 1400. „Nobiles iobagiones seu prediales (conventus ecclesie de Symigio) de Kurthuelyws.“ (Csánki II. 6230 12 Haz. Oki. 344. 13 Csánki III. 110. u Zichy Okm. I. 296-297. 15 Gerecze Péter: A somogyvári Szent-Egyed ( Aegidius) monostor templommaradványai. (Archaeol. Közlemények XX. köt. 132.. 155. és 158. 1.)
