A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén

A Balaton környékének egyházai és várai a, középkorban.

169

Vincze Tamás fia Lászlóval.1 Batthyány Kis György fia Albert Felső-Őrsön levő zálogos birtokát 1428-ban kiváltja Szentgyörgyi Vincze Bálinttól.2 Batthyány György fia László 1435-ben pert3 folytat Szentgyörgyi Vincze Tamás fia László és Szentgyörgyi Vincze Bálint fia István ellen.4

Batthyány Albert fia Péter és András, ezen utóbbinak Boldizsár és Gáspár nevű fiai s Erzsébet és Anna nevű nővérei, továbbá Batthyány László fia János, nagy szorultságukban kővágóörsi birtokrészüket a rajta levő kőházzal, vagyis palotával, mely annak az előrészén áll, 1452-ben, faiszi Ányos Mihálynak és György nevű fiának 400 arany forintért eladták.5

3. Al-Örs8 (maAlsó-Örs Veszprémtől délkeletre, a Balaton partján) határában 1290-ig a királynénak is volt birtoka,7 és pedig a tárnokai laktak itt.8 Ezt ezen évben Mencseli Buza ispán fia Móricz kapja meg.0 Az itteni kőbányából malom-köveket fejtettek 10

Alsó-Őrs Szűz-Mária-egyháza 1478-ig fiókegyháza volt a felső-örsi Mária Magdolna anyaegyháznak.11 De a kettő egymástól elég távol esett ; s a mint az ember egyik helyről a másikba ment, berkeken és bokrokon kellett átvonulnia. Éppen ezért nem volt meg a kellő biztonság sem a papnak, sem a híveknek s legkevésbbé a nőknek. Meg azután az alsó-örsi híveknek ritkán volt miséjök. Hideg téli időben pedig megtörtént, hogy némelyek gyónás és utolsó kenet nélkül haltak meg, a halottakat meg többször későn temették el. Mindebből azután az alsó-örsi Szűz- Mária-egyház kegyura és a felső-örsi prépost között sok súrlódás keletkezett.

Albert veszprémi püspök és káptalana ezen tapasztalatok alapján elhatározták, hogy a két egyházat, melyek mindegyikének elég vagyona van, egymástól elválasztják, s így mind a két helyen külön plébános lesz. Beleegyezett ebbe András felső-örsi prépost is, a ki eddig mind a két helynek lelkipásztora volt. Két alsó-örsi szőllö tizedét és kilenczedét a jövőben a felső-örsi prépost kapja; két másik alsó- örsi szőllö meg az alsó-örsi plébánosé. Az alsó-Örsön befolyó bor- és gabona-tized negyede ezentúl nem a felső-örsi préposté, hanem az alsó-őrsi plébánosé lesz.12

4. Örs, más néven Cziprián-Örsi13 és Szent-László-Örs 14 (ma Kővágó-Őrs, Köveskállától délre) egyháza 1263-ban Szent László tiszteletére avatva. Ugyanekkor parochiás papja van. Örsi Henrik fia Jakab egy zsoltáros könyvet (psalterium) köteles venni a templom részére.15 A Szent László tiszteletére avatott egyházról 1338-ban

1 . . . „cuiusdam palládi in territorio possessionis Nagurs vocate“. (Zal. Oki. IL 372.)

2 Zal. Oki. II. 457.

3 1435. „Ladislai filii Georgii de Bathyan.“ (Zal. Oki. II. 487.)

4 Zal. Oki. II. 487.

5 Haz. Okm. V. 251.

6 1275 . . . „in villa Wrs inferiori“. (Wenzel IV. 54.) — 1279 . . . „de inferiori villa vrs“.

(Haz. Okm. IV. 58.) —- 1290 . . . „Olurs.“ (Haz. Okm. IV. 72. és 73. — 1352 . . . „ad villas Vrs superiorem et inferiorem accessissent“. (Zal. Oki. I. 533.)

' 1290 . . . „quandam terram nostram reginalem Olurs vocatam“. (Haz. Okm. IV. 72.)

1290 . . . „terram Tawarnicorum nostrorum Olurs vocatam“. (U. o. IV. 73.)

9 U. o. IV. 72. és 73.

10 1290 . . . „Olurs . . . ubi lapides ad molandum excidi consueverunt.“ (Haz. Okm. IV. 73.

11 . . . „ecclesia sancte Marie in alEwrs fundata ab ecclesia beate Mariemagdalene matrice scilicet in felEwrs fundata“. (Haz. Okm. V. 343.)

12 Haz. Okm. V. 343—345.

13 1329 ... „a possessione ville Cybirenursiu. (Zal. Oki. I. 239.)

14 1351 . . . „de Wrs sancti Ladizlai*. (Zal. Oki. I. 506. és 630.)

15 Wenzel Vill. 78—79.