A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén
164 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. hajósnak építették.1 Az architektúra Romer felfogásának ad igazat. A templom keletelt. A főhajó félköríves ; a két mellékhajó meg, melyeknek folytatását a keleti oldalon a két sekrestye alkotja, egyenes záródással. A főhajó nyugati oldalába a torony egész testével beilleszkedik. Ennek alsó részét keresztboltozat fődi, melyet sarok-pillérek tartanak. Ezek alja középen szögletes, két oldalt pillérsarokkal. Belőlök nő ki a sarokpillér szára, melynek középső része félhenger, a két szélén meg a pillérsarkok folytatása. Ezek a pillérfejben fejeződnek be és közrefogják az alsó oldalán leszelt koczkát. A szentélyt is keresztboltozat fedi, a mely consolokon nyugszik. A szentély és a torony között húzódik el a hajó, melyet nyugatról keletre menve, egy pár sarokpillér, egy pár másik pillér és a diadalívnél ismét egy pár pillér tagol. A hajóban nincs keresztboltozat. A mellékhajókat dongaboltozat takarja. A templomnak művészettörténeti szempontból legértékesebb része a torony. Ennek keresztboltozatú alsó része a templom előcsarnoka, a melyhez a XIII. századból ránk örökített portálén át jutunk. (59. ábra.) Ezt kétoldalt kívülről féloszlop nyitja meg, a melyekre a béliéiben befelé pillérsarok, háromnegyed oszlop, pillérsarok és féloszlop következik. S mindezen alakulat a fejezet fölött félkörívekben folytatódik, fölöttük csúcsos orommal. Az így keletkező hapu-ivtér (tympanon) alsó részén s ettől északra és délre a kapubéllet oszlop- és pillér sár oh-fejezetein becses szobrászati emlékek vannak. A portale fölött a középen főpapi alak felső teste. A fején főpapi süveg; három ujját fentartó jobbjával latin módra áld ; baljában meg pásztorbot. Jobbján egy férfi, balján meg női alak. A déli féloszlopnál kezdve, egy madár áll keresztben, melynek farkán állati testet kiegészítő emberfő nyugszik. A madár feje birkáéhoz hasonlít. A rá következő pillérsarkon három férfi-alak felső teste ; az egyiknek fején süveggel. A háromnegyed-oszlop fején pörge kalapos ember felső teste. A pillérsarkon oroszlán test emberfővel. Az oroszlán farka látható ; a többi rész töredezett. A féloszlop fölött fedetlen emberfej. A portale északi oldalán legkívül a félhenger fölött négylábú állat. Ezt azonban mai alakjára a legújabb restauratio idomította. Utána emberi alak felső teste, de ennek a feje már hiányzik. A pillérsarkon két voluta. A háromnegyed-henger fölött szakállas emberfej. A pillérsarkon egy hosszú állati alak (sárkány) fejjel fölfelé. Ez szájával beleharap egy, vele összefonódott állatba, a melylyel együttesen kitöltik a pillérsarok és a féloszlop fejezetét. A kapubéllet összes oszlop- és pillérfejezetének alsó részét akanthus-féle növénylevelek ékesítik. A felsorolt emberi és állati alakok ezek fölött állanak. A ;portale oromzata fölött párkány fut észak-déli irányban, alatta fogrovattal, ez alatt meg félköríves díszítménynyel, melynek félkörívei mintegy consolokon pihennek. (58. ábra.) 1 Römer Flóris : Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén. (Archaeologiai Közlemények. X. k. 37. 1.)
