A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém
20 A Balaton környékének egyházai és várai a, középkorban. Meskó (Mihály) veszprémi püspök kérésére, VI. Kelemen pápa 1344 ápr. 20-án a veszprémi székesegyháznak Szent-Mihály és Szent-György napra, továbbá a templom fölszentelésének évfordulójára egy évi és negyven napi búcsút engedélyez.1 A Szent- György napjára szóló búcsúnak az az alapja, hogy Szent-György vértanú fejét Veszprémben őrizték. * 1 2 VI. Incze pápa 1358 aug. 6-án azok részére egy évi és negyven napi búcsút engedélyez, a kik a veszprémi székesegyházban a Bold. Szűz négy ünnepén, Szent- György és Szent-Mihály napján meggyónnak, megáldoznak, misét hallgatnak és a templom épületére segítséget adnak.3 Erzsébet királyné búcsút kért a pápától a veszprémi székesegyház részére. XI. Gergely pápa 1377 febr. 10-iki válaszában elmondja, hogy értesülése szerint a magyar királynékat a veszprémi székesegyházban szokták megkoronázni ; itt kapnak egyéb királynéi jelvényeket is s itt temetkeznek ;4 itt őrzik Szent-György vértanú fejét és egyéb szentek ereklyéit is. Mindezekre való tekintetből, a pápa megengedi, hogy a kik karácsony, újév, vízkereszt, húsvét, áldozó-csütörtök, Űrnap, pünkösd, Gyertyaszentelő-Boldog-Asszony, Gyümölcsoltó-Boldogasszony, Nagy-Boldogasszony, Kisasszony, Ker. Szent-János és Mindenszentek napján a veszprémi székesegyházat meglátogatják s itt meggyónnak és megáldoznak, száz napi búcsúban részesülnek. A kik pedig mindezt karácsony, vízkereszt, husvét, áldozó-csütörtök, pünkösd, Nagy- Boldogasszony, Kisasszony vagy Ker. Szent-János nyolczada alatt végzik el, ötven napi búcsút nyernek.5 A veszprémi székesegyház 1400 előtt jóval leégett. Miért is erős megújításra volt szükség, a melyet a fölszentelés követett.ü IX. Bonifácz pápa Mihály veszprémi püspököt — a Hédervári nemzetségből — 1400 nov. 8-án megbízta a fölszenteléssel ; a templomnak pedig három éves s százhúsz napos, továbbá száz napos búcsút engedélyezett azok részére, a kik itt megszabott napokon meggyónnak és megáldoznak, vagy a kik a templom fölépítéséhez segítséggel járultak. ' IX. Bonifácz pápa 1400 nov. 15-én megengedi, hogy a kik a veszprémi székes- egyház fentartására segítséget adnak, vagy a kik Nagy Gergely pápa (márcz. 12) vagy Lukács evangelista (okt. 18) napján a veszprémi székesegyházban meggyónnak és megáldoznak, ugyanazon búcsúban részesülnek, mint a mely a velenczei Szent- Márk vagy az aacheni székesegyházhoz fűződik. A veszprémi püspök és tizenkét pap meg a feloldozásra nézve ugyanazon jogokat gyakorolhatja, mint a római kisebb aug. 3 . . . „ut quia ipsum privilegium, ut dicebat, in vastu et spoliacione ecclesie Vesprimiensis a catolice fidei persecutoribus inhumaniter et miserabiliter commissis“... (Haz. Okm. IV. 55.). 1283... „verum in destruccione Vesprimiensis ecclesie, proh dolor, nostris in temporibus facta privilegia super illa donacione confecta cum omnibus ecclesie rebus et ornamentis nobis scientibus omnia fuere direpta et amissa“ (Wenzel IV. 258.) 1 Mon. Episc. Vesp. II. 102. s . . . „sancti Georgii martiris, cuius caput habetur ibidem“. (U. o. II. 102.) 3 Mon. Episc. Vesp. II. 175. 4 „ . . . regine Ungarie pro tempore existentes in ecclesia Vesprimiensi coronari et alia insignia reginalia recipere et sepeliri consueverint“. (Mon. Episc. Vesp. II. 246.) 5 U. o. II. 246—247. '' 1400 nov. 11 . . . „eclesia ipsa Vesprimiensis dudum ignis incendio extitit concremata, ac reformacione indiget vehementi ac necessitatur denuo consecrari“ (Mon. Episc. Vesp II. 324) — 1400 nov. 15 ... , ecclesia Vesprimiensis, que olim combusta extitit“ (U. o. II. 325). ' Mon. Episc. Vesp. II. 324.
