A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém
6 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. kenését és a szent koronának a királyné jobb vállára helyezését az esztergomi érsek végzi.1 Veszprémben volt Gizella királynénak egy nagyon értékes arany koronája, mely a drágakövek leszámításával tizenkét arany márkát nyomott. Ezt II. Endre király, midőn a keresztes hadba menet Veszprémben megfordult, Róbert püspöktől megkapta s keleten száznegyven ezüst márkáért értékesítette ; viszonzásul a veszprémi káptalannak meg a Balaton mellékén több birtokot adott.1 2 A veszprémi püspök, mint a királyné kanczellárja, IV. Béla 1268-iki rendelkezése szerint évi ötszáz márkát húz a királyné jövedelmeiből.3 A káptalan sorsának alakulása a XII. század vége felé megragadja a figyelmet. János veszprémi püspök (1181 —1199) látta, hogy káptalana szegény. Miért is 1184—1188 között több egyházat — Fehéregyház (Somogy vármegye), Túr, Kortó, Szepetnek és (Hagymás-)Kér egy-egy, Buku, Gyermely és Szent-Endre két-két, Osi és Herec (talán Erek) három-három márka jövedelemmel — neki adományozott. Meghagyta, hogy ezen tizenhét márkából nyolcz a kanonokok ételére, kilencz meg az italára jusson ; a prépost pedig ebből a préposti praebendán kívül mit sem kap. A Szent-Apollinaris egyházat meg tíz márka jövedelmével azért kapja meg a káptalan, hogy a házát (camera) kijavíttassa. Ezt az összeget a király beleegyezése nélkül másra fordítani nem lehet, bármennyire rászoruljon is a káptalan. Ezt az intézkedést Theobald ostiai püspök, mint a szent-szék magyarországi követe megerősíti.4 5 Ezen adományból kiérzik, hogy a káptalan ekkor még egy födél alatt lakott és közös asztalnál étkezett. A IV. lateráni zsinat megtiltotta, hogy egyes kápolnákat a kanonokok prae- bendáihoz csatoljanak. így természetesen a kanonok jövedelme sok helyütt nagyon megcsappant. Nagyon megérezte ezt a veszprémi káptalan is. A szegénység nagy lett, mert a kanonokok praebendáikból nem tudtak megélni. Miért is egyesek elhagyták az egyházat és más szolgálatába szegődtek. Róbert veszprémi püspök segíteni akart a bajon. Személyesen fordul Rómába s arra kéri III. Honorius pápát, hogy adhasson káptalanénak a saját egyházmegyéje plébániáinak és a püspökségnek jövedelméből. A pápa válaszában felhatalmazza a püspököt, hogy egészen úgy cselekedjék, a mint Istenre és az egyetemes zsinat határozatára való tekintettel jónak látja. Róbert él is az alkalommal s nemeslelkűleg évi ÍOO márkát utalványoz káptalana részére a saját jövedelméből. Majd megkéri a pápát, hagyná helyben rendelkezését. III. Honorius pápa 1221 november 10-én tudatja vele helybenhagyó intézkedését.’' 1 Kollányi Fer.: A veszprémi püspök királyné-koronázási jogának története. Veszprém. 1901 46—96. és 106—145. 1. 2 1222 . . . „ab ecclesia Vesprimiensi rés honestas et unam preciosissimam accepimus, scilicet coronam beate memorie regine Gysle, duodecim marcas purissimi auri continentem prêter lapides ; quam videlicet marinis partibus pro centum quadraginta marcis argenti expendimus“ . . . (Fejér : Cod. Dipl. VII/I. 209.) — Zal. Oki. I. 322—323. 3 1268 . . . „ut sicut ipsa Wesprimiensis ecclesia pré ceteris regni nostri ecclesiis singularis privilegii prerogativa meruit obtinere reginalem celsitudinem sacro diademate insignire, sic et ipsarum aule cancellaria annexa sibi realiter et possessa hactenus inconcusse, cum quingentarum marcarum salario de reginalibus solvendo reditibus annuatim, ob tam solemnis officii consentaneam et bene meritam responsionem gaudere debeat et perpetuo gratulari.“ (Fejér: Cod. Dipl. IV/I1I. 501.) 1 Mon. Episc. Vespr. I. 4—5. 5 Mon. Episc. Vespr. I. 54—55.
