A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém
4 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. művelődés könnyen és leghamarább eljuthatott ide. Tényleg a kereszténység itt vert legelőször tartós gyökeret ; a nemzet politikai életének középpontja (Székes-)Fehérvár, majd Buda lön ; az egyházi szervezet csúcspontján pedig Esztergom szabta meg az irányt. Veszprémet a Dunántúl közepén már múltja és földrajzi helyzete a kereszténység egyik csomópontjául jelelte ki. A rómaiak itt egyik neves gyarmatukat (Cimbriana) alapították meg ; a pogányság első fegyveres mérkőzését itt vívta a kereszténységgel ; az uralkodó család tagjai, az Árpádok meg ezen a tájon voltak leginkább birtokosok, (Székes-)Fehérvár központtal, hiszen Arpád itt ütötte föl sátorát.1 Anonymus ugyan másként tudja a dolgot : „Innen (az ország nyugati határszéléről) Usubuu, Zolouku atyja, és Eusee, Urkun atyja, megfordulván, Vasvárt vevék be s a lakosok fiait túszokul szedék. Innen pedig a Bolotun folyó mellett lovagolva Thyonhoz jutának és a népeket meghódítván, tizenegyed nap Bezprém várába bejutának. Akkor Usubuu és Eusee tanácsot tartván, követeiket különféle ajándékokkal s a lakosoknak túszokul vett fiaival Árpád vezérnek átküldék, hogy miképen adott nekik Isten győzedelmet, s a rómaiak Bezprém várát oda hagyva s előttök futásnak eredve, miként úsztatták át lopva a Loponsu vizét.“1 2 . . . „Akkor a vezér (Árpád) Bezprém várát Usubunak, Zolouku atyjának adá nagy hű szolgálataiért minden tartozandó- ságaival.“3 4 5 Anonymus előadásának azonban csak az az értelme, hogy az ő korában, a XII. század végén, Veszprém ispánja Usubu volt.1 A veszprémi püspökséget Szent István király alapította Szent Mihály arkangyal tiszteletére.5 Az alapítás éve bizonytalan; mert az 1009-ik évet csak később toldották az idevágó oklevél szövegéhez.6 7 Az egyházmegye határait négy vár — Veszprém, (Székes-)Fehérvár, Kolon és Visegrád — megyéjére, vagyis területére állapította meg ; s így a veszprémi püspökség magában foglalta Veszprém, Fejér, Pilis, Zala és Somogy megyéket, tehát a Balaton környékét is.1 A püspökséget a szent király ellátta birtokokkal és felruházta jogokkal. Ezek megsértőire nyolczezer font aranyat, a nicaeai zsinaton jelen volt 318 atyának átkát és a pokolnak örök tüzét szabja büntetésül. Veszprém első püspöke István.8 9 A veszprémi székesegyházat Gizella királyné építtette alapjaitól kezdve.6 Bizonyára a Gizella királyné és a veszprémi püspökség közötti viszony ered1 Kézai: Gesta Hung. 19. fej. (A/. Flór.: Font. Dornest. II. 72.) 2 Anonymus: Gesta Hungarorum. 49. fej. 3 U. o. 52. fej. 4 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek tört. III. k. 45. 1. 5 . . . „sancti Mychaelis Wesprimiensis ecclesia“ . . . (Hazai Okmánytár VI. k. 2. 1.) c Karácsonyi János: Szent István király oklevelei és a Szilveszter-bulla. 67. 1. 7 Somogymegye a Koppán, Zalamegye meg a Vér-Bulcs (Lád) nemzetségé. (Legenda Min. cap. IL, Leg. Mai cap. III., Hartvik. cap. III. (M. Flór. : Font. Dom. I. 3—4, 15, 39—40.) — „Septimi quidem exercitus Werbulchu dux est dictus. Hic in Zala circa lacum Bolotum descendisse perhibetur.“ (Kézai: Gest. Hung. lib. II. cap. I. M. Florianusnál, kiadva a Fontes Dom. II. 73.) — Ezt a nemzetséget másként ,,Lád“-nak is hívták a Lád nevű birtokról, mely a Badacsony hegy nyugati oldalán terült el. (Karácsonyi Ján.: A magyar nemzetségek tört. II. köt. 343. 1.) 8 Hazai Okm. VI. k. 1—2. 1. 9 Legenda Maior cap. IV. fM. Flór.: Font. Dornest. I. 18.) — Hartvik-legenda VI. fej. (A/. Flór. : Font. Dom. I. 46 )
