A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Római emlékek - 3. Veszprém környékének római úthálózata
Ős- és ókori nyomok Veszprém körül. 25 télén férfi aránytalanul rajzolt alakját véljük felismerni; az ellentétes oldalon a sárga mező itt is ismétlődik. Ilyen sienasárga alapszínű töredéken egy lebegő vagy tánczolni látszó nő feje és kékszínű lobogó ruhájának egy darabja ötlik fel. A többi töredéken ornamentális díszek, többször ismétlődő czirádák részletei, néhányon pedig levél- és gyöngyvirág-utánzatok látszanak. A színezés élénksége s a rajzmodor a pompeji-i falfestményeket juttatja eszünkbe. A falfestmény peremét gyöngyfüzérszerű kidomborodó szobrászmunka kerítette, a párkányzat s t u c c o-munkaszerű ornamentális díszének pedig szintén több töredéke volt a törmelékbe keveredve. Szent-Király-Szabadja és Litér között, a Rom kút nevű forrás felett levő magaslaton, a hepe-hupás legelő szintén római falakat takar. A talajba római művű cserép- és téglatöredékek keverednek, az alól levő völgyben pedig a romkút lefolyó vize (a pátkai és kikeritói vízgát módjára) kettős duzzasztó kőfal alatt folyik tovább. Az utolsó itt érintett fixpont a Balaton vidékétől már messzire eltávolodik, Öskü község mögé, Bánta-puszta közelébe s csakis a Balatont érintő utak irányának meghatározhatása miatt lesz reá szükségünk. Az ösküi plébániának Bánta-puszta melletti földjein, a pogánytelkihez szinte azonos helyen oly feltűnő nyomok vannak, annyi római művű edény- és tetőcserép van elszóródva, hogy semmi kétségünk, hogy a szántás alatt római alapfalak vannak, sőt az út mellett az egyik alapfal irányát a talajfelszín domborulata nyomán ki is lehet jelölni. Azonos-e ez a hely O s o n e s-sel, a melyet eddig megfelelő nyom és alap hiányában inkább egy kelta nép nevének, semmint egy római telep elnevezésének kellett hinnünk, azzal, mint e munka czélzatától eltérő tárgygyal, nem foglalkozhatunk, s csakis egy Öskü mögötti római telep helyét konstatáljuk, a melynek közelében a rómaiak idejében is munkált bántai kőbányák vannak s ahonnan szabad kilátásunk nyílik Sóly felé s a kikeritói római vízgátra. 3. Veszprém környékének római úthálózata. A veszprémi múzeum kutatása nyomán ismertetett ezen fixpontok megjelölése után áttérünk e vidék római útrajzának vázolására (20. sz. ábra). A Balaton északkeleti részének két főútvonaláról maradt fenn írott emlékünk ; ezeknek egyike a pécs—győri, másika a szombathely—ó-budai út. A pécs—győri útnak az Itinerarium ban felsorolt állomásai : Sopianae Ponte-Mensvetina . . 25 mp. T r i c c i a n a ................................30 » C imbriana................................25 » C rispiana................................25 » A rrabo...........................................25 » ös szesen 130 római mértföld (mille passus), mi átszámítva 192 kilométernek felel meg. Pécs és Győr között a légvonal hossza, mely a Balatont Szántód felett metszi, 180—185 kilométert tesz és így a közbeeső hegyi utak kanyarulataira, ami a pécsi és bakonyi hegyek közt jelentékeny útkülönbözetet tehetett ki, a Balaton északi részének megkerülésére alig 10 kilométer útunk marad. Ha e kerülő utak
