A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
186 A Balaton környékének archaeologiâja. mind a négy oldalon, de ezek a hosszú galériák más villaépületekre nézve is charakteristikusak, pld. Istriában. Sern az alaprajzból, sem Rhé leírásából nem tűnik ki, hogy ezen épületen belül valahol valami gazdasági berendezés (istálló, présház, pincze) nyomai mutatkoztak. Nem bizonyos tehát, hogy épületünk villa rustica volt, hanem valószínűbb, hogy tisztán lakóháznak {villa urbana) épült. Ennek is felel meg jobban a helyiségek belső kiállítása, a mely olyan volt, a mino csak egy jómódú vidéki földbirtokos házában lehetett. Négy szobának mozaikpadlója volt, a legszebb a bejárat mellett levő helyiségben, melynek apsisa van : az apsist egy kráter, az előtte fekvő négyszögű szobát egy ágnak két oldalán egymással szemben elhelyezett két madár díszítette. A falakat stukkopárkányok és falfestmények fedték. Azok a falfestmények, melyek a falakon tapadtak, a IV. századból valók, a mikor az épület még állott, de vannak régebbi falfestmények is, melyeket az egyik folyosó padozata alatt a törmelékben találtak meg. Tulajdonképpen ez utóbbiak — mint természetes — képviselik azt a művészileg értékes falfestést, melyről Balácza oly nevezetes lett és a melyhez hasonlót nálunk másutt még nem találtak. De, mint látjuk, csak a véletlennek volt köszönhető, hogy így fennmaradtak ezek a régebbi falfestmények, melyek talán nem is ezen villát, hanem egy más elpusztult épületet díszítettek, mely a helyén állott. Fürdője ennek a lakóháznak — úgy látszik — nem volt, de nem is kellett lenni, mert közel hozzá volt egy épület, melylyel folyosók kötötték össze és ezt a legtöbb valószínűséggel fürdőnek tarthatjuk. Rhé pláne azt szeretné kimagyarázni, hogy külön nőosztálya is volt. Az alaprajz nem vall éppen fürdőre, olyan hypocaustum sincs, mely legalább abban a helyiségben, mely Rhé szerint a caldarium volt, az egész padozat alatt elterült volna, de az is bizonyos, hogy sokkal több benne a fűthető helyiség, mint egy lakóházban szokott lenni. Ahhoz, hogy érdemlegesen hozzá lehetne szólni, nem elég a közölt alaprajz és Rhé leírása. Említést érdemel, hogy a lakóépületben Rhé két helyen találta in situ a küszöbköveket, a fürdőépületben meg tíz helyen bizonyos a küszöb, melyek közül a legtöbb vörös homokkőből készült. Feliratos emlék csak egy került elő a fürdőépületben, az is töredék, még pedig Laczkó közlése (Balácza 14. 1.) szerint egy sírkő kisebb része, a mely tehát nincs semmi összefüggésben az épülettel. A római pénzek között, melyek az ásatások alatt előkerültek, a legrégibb Sabina (Hadrianus nejének) nagy bronza, a legtöbb IV. századbeli császároktól való, kik között az utolsó I. Valentinianus (364—375). Másféle apró leletek is előfordultak természetesen, a legszebbek : egy ezüst mécs és egy bronz bakkecske. Rhé megállapítja, hogy ezen vidéken még több ilyen épületcsoportnak kellett lenni. A Vámos és Fajsz közti út mindkét oldala — úgymond — épületkő törmelékeivel, tetőcserép-töredékekkel van beszórva ; szántás közben egy-egy felszín alatti falat érint az eke, tavasszal pedig, midőn a még zsenge vetés szőnyegsze- rűen takarja be a föld színét, az egyes táblákban kisebb-nagyobb halmozódást, mint egy-egy lerombolódott épületnek helyét, majd hosszan elhúzódó sávot, mint az épületeket egymástól elválasztó falaknak nyomát, figyelhetjük meg. Míg sok más helyen tehát csak egy-egy villa {villa rustica) állott, itt egész villafalu (vicus) lehetett.
