A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
166 A Balaton környékének a rebaeologiája. mély s végig kíséri, úgy hogy a külső' sáncz és a felső vár sáncza között egy bevágás van, mely alulról nézve már messziről szembetűnik (205. ábra). Úgy látszik, hogy a várterületnek ezen kibővítése délfelé utólag történt. Egyébként ez a külső sáncz több mint 600 m. hosszúságban van meg, déli végén magassága 3 m. és talpa 12 m. széles, a legépebben valamivel feljebb, a pinezén felül, a mely mellett egy kocsiút vágja át, maradt, itt 6 m. magas s tetején 3 m. széles, ezentúl 1V2 méterig le van hordva, a második pinezén túl még alacsonyabb, csak körülbelül 1 m. magas, de a felső várhoz közeledve megint emelkedik. A sánezok oldalai általában lejtősek s mivel a szántásra nem alkalmasak, felszínüket sovány gyep borítja. A külső vár belterülete legmagasabb az északi részén, míg keletnek, a Balaton felé lejtős és kukoriczával vagy burgonyával szokták beültetni. A gazdák' ilyenkor sűrűn akadnak régi edényekre és cserepekre, a minőket 1895-ben, mikor először ott jártam, magam is nagy számmal láthattam. Ugyanakkor 205. ábra. A tihanyi Óvár délnyugatról nézve. Baranyai Gábor a Felsőóvárban talált cserepeket adott nekem, melyeket a keszthelyi Balatoni Múzeumnak juttattam. A Nemzeti Múzeum már régebben, 1872-ben (Rég. Napló 79) s aztán 1890-ben (Rég. Napló 135) és 1891-ben (Rég. Napló 4) kapott durva cserépedényeket a tihanyi Ovárból. A mikor pedig Sági János és dr. Csák Arpád körüljárták a Balatont, mint Sági elmondta nekem, a faluban minden házban találtak orsógombokat, melyeket a nép török olvasónak tart. Akkor ők is több krétabetétes kis edényt gyűjtöttek össze a Balatoni Múzeum számára. Ezen edényeknek külseje vörösesszínű, de eredetileg fekete volt. A 206. ábra felső sorában középen (1) álló edény egy füles kancsó, melynek magassága 10 cm., két oldalán (2. 3) egy-egy talpas és hasas pohár áll, a jobbfelőli 9 cm., a balfelőli 7 cm. magas, az alsó sorban balra szélül (4) van egy 6 cm. magas tüles bögre, a középen (5) egy mély tálacska, melynek magassága 572 cm., jobbra szélül (6) pedig egy kis, 6 cm. magas fazék, mely szájszéle alatt két, kiálló bügyökszerű füllel van ellátva. Ezekről az edényekről azt szokták tartani, hogy még a kőkorból valók, de ha későbbiek is, maga a földvár a neolith korban épült. Hanem a bronzkorban is lakhatták, mert, mint hallottam, dr. Huray fürdőorvos alsóvári
