A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
136 A Balaton környékének archaeologiébja. felszíne nyilvánvalóan épületfalakat takar. Kanzli Kálmán tanító elmondta, hogy ott találták az udvarában álló kis koporsót, melyet már Romer látott (JK. III 48. 1.) s hogy ott még vannak sírok. Egy harmadik hely Kékkút határában, hol nagyobb területen lehet római tégladarabokat látni, a falu keleti végén fekvő nagykúti dűlő, Kékkút alatt körülbelül 1/2 kilométernyi távolságban. Végül annyi nevezetes római kőemlék a Balaton mellett egy helyen sem került elő, mint Kékkúton, de mert régebbi leletek, az a sajnos, hogy lelhelyüket közelebbről nem ismerjük. Kettő oltárkő, ezek a legrégebben ismertek, el is vesztek. Az egyik oltárkő feliratát először Weszprémi (biogr. med. cent. 3 p. 458) Kazzay közlése után publikálta s csakis innen ismerjük. A másolata hiányos, de csak a 4. sora megfejthetetlen, ennek kivételével olvasása a következő : Iipví) oiptimó) m\aximo). Val[en]tm[ns\ _ v[otuvi) s{olvit) l{ibens) m(erito). A C1L III. kötetében Mommsen 4132 alatt tette újra közzé. A másik oltárkő, melyre már előbb hivatkoztam, a Nymphák tiszteletére készült. Ennek feliratát meg csak Koppén leírásából ismerjük s a következőképen szól : Nymphis Jul[ia) Martia v{ptiivi) [s(olvit) l[ibens) m [erito)]. A CIL III. kötetében - 4133 alatt találjuk. Ezeken kívül még öt sírkő ismeretes Kékkútról, melyek mind megvannak. Kettő régóta a Nemzeti Múzeumban áll. Az első sírtábla már Miller, a Nemzeti Múzeum 175. ábra. Római tégla Kékkútról a Christusmonogrammal.
