A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
132 A Balaton környékének archaeologiája. vitték be. Vörös homokkőből készült s egyszerű ievélkehelyből áll. Magassága 17 cm., kerek aljának az átmérője 18 cm., a négyszögű abacus oldalai 30 cm. hosszúak. Egészen megokolt volt tehát a Balatoni Múzeum részéről azon elhatározás, hogy ezen helyen, a tanító földjén ásat. 1902-ben történt ez az ásatás, Sági János vezette s az eredménye az volt, hogy a keresztnél észak felé menő dülőút két oldalán egy-egy épületnek falai kerültek napfényre (171. ábra). A kisebb épület (172. ábra) hosz- szúkás négyszögü, fekvése nem sokat tér el a kelet-nyugati iránytól. Mindössze két helyiségből áll : egy nagy teremből (1), mely az épület több mint 3/4 részét elfoglalja s egy kisebb keskeny helyiségből (2), mely a nagy terem keleti végéhez csatlakozik s ezzel egy széles ajtónyílással állott összeköttetésben, de kívülről nyíló ajtaja nem volt, úgy hogy előszobának, a minek elhelyezése után kellene lenni, nem tekinthetjük. Vagy talán mégis az volt és csak az ajtó helyét nem lehetett megállapítani. Bizonyos csak az a külső ajtó ( a), a mely a nagy terem déli hosszoldalán, éppen a közepén nyílott. Az épület alaprajza mindenesetre megfelel egy görög-római templomnak. Hogy lakóház nem volt, azt úgyszólván kizárják a nagy méretek. Hossza ugyanis 172. ábra. A kisebbik római épület alaprajza (1 : 300). 37*5 m , szélessége 165 m. De gazdasági épület sem lehetett, mert a nagy terem oszlopokkal volt díszítve. A két keskeny oldalán, az ajtónyílástól 130 m. távol jobbra és balra s éppen úgy a túlsó szemközti oldalon egy-egy falazott talapzat (b) áll ki a falból, a melyek oszlopokat tartottak, ezek azonban oly kicsinyek voltak, hogy csak díszítésül állhatták a falak előtt. Mindegyik oszlop feje, törzse és lába külön darabból állott és ezek közül az egyik vagy a másik mindegyik talapzat 171. A kékkúti római épületek helyszinrajza. (1:860).
