A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Római emlékek - 1. A Pogánytelki római lelet
16 Ős- és ókori nyomok Veszprém körül. Ettől az épülettől nyugatra egy kisebb s alaprajzában csak két helyiséget feltüntető épület van (9. sz. ábra). Az égtájakhoz igazodó alapfalak egy nagyobb (82 Q mt.) területű termet s az ennek északkeleti sarkához csatlakozó hypocaustumot zárják körül. A terem közepén 74 X 74 cm. méretű dolomitból épített pillérecske áll. Ez a pillér az egykori boltozatot tarthatta; boltozat képzéséhez használták az itt talált négyzetes műköveket is, a melyeknek szilárdságát a középen levő terméskőmag fokozhatta s különösen az oldalnyomás kibírására tette alkalmassá, míg a magkő körül képezett lukacsos szivacsszerű anyag e tégláknak terjedelmükkel arányban nem álló könnyűséget kölcsönzött s még inkább a boltozatok képzésére utalta azokat. A keleti oldal alatt egy régebbi épület alapfala, b húzódik, a melynek felületén vályúszerű bemélyedés látszik ; a mélyedés olyan jellegű s oly csekély, hogy csatorna alapjának nem tekinthető, inkább egy ráfektetett gerenda helyének látszik. Ebben az alapfalban, épületünkhöz hasonló rendeltetésű ideiglenesebb jellegű régebbi alapot látunk, a melyet, midőn újra építettek, az épület fekvését megváltoztatták, idő és munka kímélésből a régi alapok kibontásával nem vesződtek. A b alapfal keskeny volta is kizárja, hogy a rossz építő anyagból erre kőfalat lehetett volna építeni. Az épület belsejében talált tárgyak között a legérdekesebb egy vaslemez (10. sz. ábra), a melynek anyaga teljesen elrozsdásodott, tehát inkább rozsdalemeznek mondhatnánk, a mely a legóvatosabb elbánás mellett is hamar törik. A tisztogatásnál bronzlemezecskék tűntek rajta elő, a mi az ezek felé rakodott szilárd rozsdaréteg lefejtésére ösztönzött. Több napi elővigyázatos és fáradságos munka után annyira sikerült a fedő réteg alól kibontani, hogy az Intarsia-szerűen berakott bronz és vörösréz díszítés egykori rajzát reconstruálni lehetett. A lemez maga egy szarkofag- szerű fakazetta egyik felső oldallemeze volt, a melynek felső részét görög p a 1- mettadísz borítja. A középrészen szalagszerben : M , FLAVIVS , ANTiV , F , B felírás van elhelyezve, a melynél a szokatlan ANTÍV > rövidítés és a valószínűleg czímet vagy dicsőítést jelző F , B ötlik szembe. A lemez alsó részét, két oldalról a közép felé futó olajág zárja be. Ettől néhány lépésre feküdt a kazetta zárjának retesze, a melyen szintén egykori díszítés nyoma látszik. A ládikának több darabját fel lelni nem lehetett. Innen került ki 8 drb. ólomból öntött fogadalmi tárgyacska is (11. sz. ábra), a melyeknek mindegyike a hanyatlott provincziális művészetnek produktuma. Az egykori klasszikus formát leginkább egy Silvand-hoz hasonló alak közelíti meg (10. sz. ábra I.). Ruházata bő redőkben omlik alá, balkezében ágat, jobbjában bőségszarút (?) tart. Érdekes a két gyermekét kézen tartó női alak is ; csúcsos haj vagy kendő viseletűk s a derékra erősített szoknya, a pannoniai ruházkodás nyomának látszik. Érdekes a sorozatban levő korong is, mely egy nagyobb tárgy darabjának látszik. A külső mezőn rendszertelenül dűlt küllők vannak, a középmező vonal dísze minden értelem nélküli betűutánzáshoz hasonló, míg a sima közép- mezőből a központról erősen kiálló dudor emelkedik ki. Egy kettős csonkakúpszerű kőtárgyat is említenünk kell, a melynek felső lapján mélyedés, az alsón egykori vörös festés nyomát viselő II bevésés van. Az Aquincumban lelteknél formásabb súlymértéknek tetszik.
