A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiá/a. 109 alakú, csak a díszítésük nem egyforma, de még körülbelül 25 darab ilyen kar- perecz van, s ezeken is különböző a díszítés (3). A szegletes testű karpereczek száma körülbelül 30, a díszítésük azonban többnyire ugyanaz, olyanforma, a mino azon a példányon, melynek rajzát Hampel a 443. táblán a 10. szám alatt közli. Három darabnál sodronygomb van a végeken, a többiek vagy rovátkosak vagy sima végűek (4. 5). 4. Éppen úgy a legtöbb tű is a formára nézve megegyezik. Ezek a hosszú, hasított fokú tűk, melyeknek felső végén kis kanál szokott lenni. 5. A rövid szíjvégek között van egy szívalakú trébelt lemez, a sima keretén belül stilizált indadíszítéssel (6) és két, szintén szívalakú, de ponczczal díszített példány (7). Még két szíjvég van a rövidebb fajtából, egynek a vége le van kerekítve (8) s a kereten belül hullámvonal veszi körül karikákkal díszített közepét, a másiknak vége egy sor apró karikából áll (9). A hosszú szíjvégeket, melyek kétségkívül a legérdekesebb darabok, már Hampel publikálta (443. t. 1. 2. 3. 4). 6. Csat csak egy van, bronzból, de a peczke vasból volt. A lemez, mely a szíjhoz három szeggel volt odaerősíthető, háromszögalakú, a három sarkán le van kerekítve és pettyes díszítést mutat (10). 7. Övről való egy négyszögű lemez, melynek áttört díszítménye egy guggoló griffet mutat; alsó fele, mely szabadon fityegett, hiányzik (11). 8. Egy négyszögű lemezpánt is van, sarkain egy-egy lyukkal, közepén pedig két csúcsaikkal összeérő háromszög van áttörve (12). 9. A nagyszámmal előforduló üveggyöngyök között vannak sötétkékek, sárga karikákkal, melyek közepén pont van, továbbá egészen sötétkékes vagy fekete pasztából valók, többnyire hosszúkás magalakúak. 10. A rövid vaskések (13) ezen sírokban is gyakoriak voltak. Odább keletre a vonyarezvashegyi szőllőhegy alján, mint Romer feljegyezte (JK. I 86. 1.), a majortól délre, mintegy 400°-nyire a cserjés végén, egy domb tetején, hol egy puszta templom romjai állanak, sok római tégla látszik s azt kérdi, hogy nem volt-e ott egy őrtorony? Ez a hely Pap György szőlejében, egy dombgerincz alsó végén fekszik, a mint azt az ott most is található római tógladarabok bizonyítják. A Keszthelytől kelet felé emelkedő hegyek között, a büdöskúti völgyben fekvő Büdöskútpuszta mellett került elő egy őskori bronzlelet. Lipp azt írja (A keszthelyi sírmezők 3. 1.), hogy ott árokmetszés alkalmával 1881 november havában egy nagy fazékban elásva egy lyukas tokos szekercze, egy másiknak alsó vége, 11 darab karika s öt kiló bronzrög jött napfényre. A lelet a vasmegyei régiségtárba került, de úgy látszik, nem minden darabja. A szombathelyi múzeumban látható darabjai (149. ábra): Egy kerek lepényalakú bronzrög fele (1). Átmérője 1372 cm. — Egy 19 cm. hosszú tokos véső (2), egyenes, kidudorodó szájpereme alatt kis füllel. — Szárnyas véső (3), melynek hossza 141/., cm., foka egyenes, összehajló szárnyai elég nagyok, de nem érnek össze, éle le van kerekítve. — Egy vékony kerek sodronyból összehajlított karika (4), egymáson fekvő végekkel. Átmérője 7 cm — Egy nagyobb 4 cm. átmé-
