A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

84

A Balaton környékének archaeologiája.

előkerült, a test feneke széles és lapos, egy harmadiknak (6) a teste meg alul gömbölyű s még nyúlánkabb. Ennek csak 10'5 cm. a magassága.

Szép számmal vannak képviselve a bronzok is. A fibulák között (115. ábra) van több. melyeknek tűje rugón jár (1), ugyanilyen fibula (2), csak a lába hoszszabb és karcsúbb, egv fibulának a teste meg egy nagyfejű kutyából áll (3). Bizonyára nem véletlen, hogy az ú. n. lemezes lábú vagy szárnyas pan- noniai fibulákból (116. ábra) hét darab került elő; ezek is inkább a római uralom első idejében lehettek nálunk használatban, mint később, a mikor ezeket a késői Laténe-formákat kiszorította a mindent nivelláló római kultúra. — Van továbbá két négyszögű és öt kerek tükörlap bronzból, három bronzkulcs, sok mindenféle bronzpánt és lemez faládákról, három félkörű bronzfogantyú (117. ábra 1), melyeknek visszahajtott végei a szekrény fedeléből kiálló karikákba voltak beakasztva és több korong (2), melyeknek kidudorodó közepén lyuk van s ezen át jött ki a fogantyú, melylyel a szekrény

fiókjait ki lehetett húzni.

Ezen bronzokon kívül előkerült egy bronzedény füle, alsó végén emberfejjel (118. ábra) és egy másik fülnek alsó vége, mely Pánt a syrinxen játszva ábrázolja (119. ábra). A fül letört szára hegyes levélben végződik, mely Pan fején nyugszik.

Pan szembe nézve guggol előttünk, felhúzott lábai nem látszanak ugyan tisztán kecskelábaknak, de fején a bozontos, hosszú haj között a két szétálló és csavart kecskeszarv és a hegyes fülek eléggé szembetűnők. A syrinx több, különböző

1 2 115. ábra. Bronzfibulák.

116. ábra. Ú. n. pannonjai bronzfibula.

114. ábra. Római üvegek.