A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
82 A Balaton környékének a rc h aeo log iája. menő és felül egyenesen lemetszett nyaka éles szögben válik el konikus hasától. — Továbbá egy 10 cm magas, sötétszürke kerek lábas (111. ábra 1), keskeny felálló sima szájszéllel, míg a hasa körül barázdavonalak futnak körül. Lába három részre van hasítva. Egy másik ilyen lábasnak vöröses sárga színe van. — Egészen magában áll (111. ábra 2) egy kerek szelenczealakú edény a hozzátartozó födővei, a mely azonban talpas csészének is volt használható, a milyent a 107. ábra 5 alatt bemutattam. Maga a gyürűalakú talppal ellátott szelencze is éles profilvonalú tagozást mutat, a szájpereme és konikus alakú alsó testrésze között két kiálló éles bordával és ezek közé foglalt két vályúszerű övvel. A fedővel együtt 165 cm. magas. Az agyagedények után röviden szólani akarok a mécsekről, a mennyiben ezek is agyagból valók. Vannak hosszú, lekerekített orral ellátott mécsek, a kerek olajtartó edény felső lapján merőleges oldalú tányérral, a melyből kiágazik az orr csatornája. Ezek fenekén rendesen ott van a bélyeg, még pedig a következő bélyegek: AT1METI (kétszer, egyszer a név alatt egy körrel és benne ponttal), FAOR, FORTIS (háromszor), 1ECIDI, LVCIVS F(ecit) és SEXT1. A Fortis bélyegű mécsek között van kettő, melyeknek felső lapján, a tányér közepén díszítés is előfordul (112. ábra): az egyik esetben egy komikus álarcz (1), a másikban egy elmosódott női fej (2). A mécsek ezen typusa a későbbi időkben volt általános és nálunk, hol a római leletek legnagyobb része ezekből a későbbi időkből származik, épp azért olyannyira gyakori. A régebbi typusú mécsek mások voltak, és ha temetőnk csakugyan oly régi, mint láttuk, természetesen ezek még kevésbbé hiányozhatnak. Ezeknél a kerek olajtartó test felső lapján homorú tányér van, köröskörül futó sima gyú'rűszegélylyel, az orruk rövid és zömök, végén háromszögű záródással, a két oldalán pedig volutákkal. A fenéken nincs bélyeg, ellenben a felső lap tányérjában rendes a reliefdíszítés. : Luna mellképe profilban, fején a félholddal (112. ábra 3), egy tragikus álarcz az onkosszal (4), a phönix madár (5) és egy kutya nyakkötővel (6). Ábrázolások, melyek teljesen megegyeznek a pettaui mécsekével. V. ö. Fischbach, Römische Lampen aus Poetovio Nr. 321. 327. 279. Az üvegedények között első helyen említendő egy 20 cm. magas urna (113. ábra); formája a közönséges kerek üvegurnáké: a feneke lapos, teste fazékalakú, nyaka erősen be van húzva, a száját meg egy kiálló perem szegélyezi. A többi üvegek, melyek épen maradtak s ezek között is a jellemző formák (114. ábra): Egy 17 cm. magas palaczk (1), feneke lapos, teste négyszögű, hosszú, hengeralakú nyaka van, szájaszéle körül keskeny kiálló peremmel, a füle, mely a palaczk nyakát a szájperem alatt a test vállával összeköti, derékszögben megtörik és olyan szalag, mintha két pálczából volna összetéve. — Egy kerek, 15 cm. magas 1 2 111. ábra. Egy lábas és egy szelenczealakú edény. Mindkettő agyagból. 110. ábra. Talpas agyagpohár.
