A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
74 A Balaton környékének archaeologiäja. 16. Egy T alakú bronzfibula; bronzcsat, négyszögű sima lemezzel; dupla bronzlemezből álló szíjvég (18), mely a szíjhoz két szögecscsel volt odaerősítve, szabad vége szívalakú. 17. Gyermekkarkötők bronzból, négy darab, kettőnek szétlapított és némi vonaldíszt mutató végei vannak. 95. ábra. Üveggyöngyök a fenéki sírokból. 96. ábra. Agyagkorsók a fenéki sírokból. 18—24. Sírok, melyekben nem volt több, mint egy T alakú bronzfibula. A sírokban többféle gyöngy fordult elő, többnyire kisebbek, de akadt egy nagy is, egy hengeralakú gyöngy színes betétekkel (95. ábra). Agyagedény, úgy látom, kevés volt a sírokban, azok is, melyek épen megmaradtak, egyszerű füleskorsók (96. ábra). A Fenékpuszta és Keszthely között fekszik a herczeg Festetics Tasziló uradalmához tartozó Újmajor, hol az utóbbi években nagyjelentó'ségű ásatások történtek, a melyekről azonban idáig a napilapok hírein kívül csak egy rövid czikk jelent meg dr. Csák Árpád-íóI az Arch. Értesítő XXXII (1912) 374—375. lapjain. Ezeket az ásatásokat az Újmajor területén» a szent Miklósról nevezett keszthelyi temető és az ujmajori fasor között fekvő szántóföldön, melyet keletről a keszthely—balatonszentgyörgyi országút határol (97. ábra), a Balatoni Múzeum-Egyesület végezte és dr. Csák Arpád vezette 1909 deczember és 1910 január és február hónapjaiban. Azért voltak ezek az ásatások oly nagy- jelentőségűek, mert egy terjedel97. ábra. Az újmajori római temető helyszínrajza (1 : 5760).
