A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
70 A Balaton környékének archaeologiája. részletesebben leírjam, annál kevésbbé, mert CsÁK-nak néhány év múlva, 1901-ben alkalma volt, hogy folytassa annak a temetőnek Lipp által megkezdett felásatását és a leleteket, melyek ebből az ásatásból származnak, először e helyen mutathatom be. A Csák Arpád által felásott sírok a Lipp által feltárt síroktól kelet felé feküdtek körülbelül 815 Q m. területen és számuk 150-re rúgott. Csák ásatása annyival figyelemreméltóbb, mint LiPP-é, hogy tekintettel volt arra, hogy együtt maradjon, a mit az egyes sírokban találtak. A hogy ma a Balatoni Múzeumban ezek a sírleletek ki vannak állítva, ez ugyan már nem tűnik eléggé szembe, de én még az egyes sírleleteket külön dobozokban éltévé láttam s a szerint írtam le. De mielőtt ezeket ismertetném, meg akarom jegyezni, hogy a sírok elrendezésére, szerkezetére nézve Csák ásatása természetesen megegyezik azzal az eredménynyel, a melyre Lipp jutott. Legfölebb több részletet tudtam meg CsÁK-tól, mint a mennyire Lipp 90. ábra. Római téglák Fenékről bekarczolt állatokkal. az ő publikácziójában kiterjeszkedik. Nevezetesen a következő sírtypusok állapíthatók meg : 1. egyszerűen a puszta földbe ágyazott sir, melynek feneke 30 cm. széles, oldalai szétállók ; 2. ugyanolyan sir, de feneke római téglákból állott ; 3. téglasírok, melyek feneke, oldalai és teteje nagy téglákból vagy vékony cserépzsindelyekből (tegulae) voltak összeállítva; 4. téglafalazatú sírok, melyeknek tetejét szintén tégla vagy betonlap képezte, de olyan is volt, melynél a lapos födél főié téglalapok voltak felállítva a nyerges háztető módjára s félhengeralakú téglák {imbrices) borították a gerinczet, más esetben rendes téglaboltozat födte a sírt, vagy a sir tölgyfapadlóval volt letakarva s rajta még egy betonlap nyugodott, de előfordult az is, hogy a téglafalakból felépített sir befödésére egy kősarkophág fedelét használták fel, mely így két végén, a sarkokon acroteriumokkal díszített oromfalat mutatott. Aztán Lipp nem említi, de CsÁK-tól tudom, hogy a kelet-nyugati irányban fekvő sírokban a fejet a sir nyugati végén találták s hogy a sírok egymásközti távolsága 1—3 m. között váltakozott. Azokból a téglákból, a melyekből ezen fenéki sírok állottak, sokat felhasznált Csák Arpád arra, hogy házuk ereszalját kikövezze. Ezeken persze nincs semmi különös látnivaló, de ezeken kívül van. az udvarban két tégla, melyek nagy
