A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések

30 A Balaton nivófel

iilete s azon a nehézség változásai. 58 Annak eló'tüntetésére, mily arányban járulnak az összes (topografikus) rendellenességekhez egyrészt a látható (kartografikus), másrészt a láthatatlan (subterrán) tömegek, azon középértékek szolgálhatnak, a melyeket egyrészt a kartografikus értékekbó'l, másrészt a subterrán rendellenességek értékeiből alkotunk. A számítást úgy mint előbb, csak a Balaton felső, északkeleti részére végeztük, ugyancsak kizárva a 9., 10. és 11. állomások értékeit. A többi 25 állomás a következő középértékeket adja: 10" G x b

2U 10" dxdz 10» G y b

2U 10" dy dz 10" (A—a) 1 dy- dx

2' 10" 10» r b

2U dxdy Kartografikus hatás középértékei . Subterrán rendellenesség középértékei Az összes, vagyis topografikus rendellenesség középértékei . + 617 + 6-17 0 5-09 5-09 5-83 + 4-94 — 0-89 5-61 — 5-06 0-55 és 10" A> X 10» Gr (g) Y Kartografikus hatás középértékei . 12-64 - 31-3° 0 0° Subterrán rendellenesség középértékei 11-26 — 58-0 8-00 - 39-5 Az összes, vagyis topografikus rendellenesség középértékei . . . 1-42 25-4 8-00 — 39-5 Az R irányítóképesség középértékére vonatkozó viszonyokat a mellékelt rajz (26. ábra) mutatja, melyben a kartografikus hatás szakadozott, a subterrán rendellenesség pontozott, az összes vagyis topografikus rendellenesség pedig kihúzott vonallal van ábrázolva. A gradiensre vonatkozólag ily rajz készítése azért felesleges, mert a kartografikus hatás 0 lévén, a subterrán rendellenesség és a topografikus rendellenesség értékei azonosak. Látjuk ezekből egyrészt, hogy a Balaton felületén a gradiens rendellenességeit majdnem kizárólag a subterrán tömegek okozzák, másrészt hogy a láthatatlan és a látható tömegek kölcsönösen lerontani törekszenek azon rendellenességeket, melyeket a nivófelület görbületében egyenként okoznak. Kicsinyben itt is mutatkozik az a jelenség, mely az Alpok és a Himalaya függón eltéréseiben nagyobb méretekben nyilvánul. A nehézségerő azon törekvé-