A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések
51 3. Kartografikus hatás és subterrán rendellenesség. A rendellenesség, a melyet a nehézség viszonyaiban észlelünk, a föld tömegeinek egyenetlen eloszlásából származik. Közrehatnak abban a föld felületén látható és a térképeken is feltüntetett tömegeken kivül még azok is, a melyek a föld felszíne alatt fekszenek. Az elsőknek hatása térképeink alapján számítás útján határozható meg, az utóbbi láthatatlan tömegekét a topografikus hatásnak és a látható tömegek hatásának különbsége adja. Pontosabb megkülönböztetés kedvéért a térképeinken előtüntetett tömegcsoportosításnak megfelelő hatásokat kartografikus hatásoknak, a felszín alatti láthatatlan tömegek rendellenességeiből származókat pedig subterrán rendellenességeknek fogjuk nevezni, úgy hogy subterrán rendellenesség = topografikus rendellenesség — kartografikus hatás = = topografiikus érték — normális érték — kartografikus hatás. E kartografikus hatásokat a tömegvonzás általános törvénye szetint térképeinkalapján annyiban számíthatjuk ki, a mennyiben az azokon csak alakjukra nézve feltüntetett tömegeknek sűrűségét is ismerjük. Szigorúan véve tehát geologiai térképre volna szükségünk, de a feladatnak kielégítő megoldásához rendesen úgy is juthatunk, ha számításunkat egy középsűrűséggel végezzük. Ilyen középsűrűség gyanánt tömör kőzeteknél a 2-6 értéket vettük fel. A számítás menetét már fent említett értekezésemben írtam le. 1 Itt csak azt jegyezzük meg, hogy az nem kis fáradtsággal jár, mert a közelben nagy részletességgel kell azt végeznünk, a távolban pedig messze vidékekre kiterjesztenünk. Ezen észleléseknél aránylag még könnyű volt a dolog, mert eltekintve néhány állomástól a környező hegyektől távolabb mozogtunk, mégis tekintetbe kellett vennünk nemcsak a Balatont környező partok emelkedéseit, hanem északon az egész Bakonyt és Vérteshegységet, délről a Pécsig terjedő emelkedéseket, nyugatról még az Alpokat is, melyek az R értékében még közel 1.109 egységnyi befolyást gyakorolnak, tehát eszközünkkel megérezhetők. Az észleléseink helyeire kiszámított kartografikus hatásokat a következő oldalon egybeállított táblázat foglalja össze. A kiszámított gradiensnek a partoktól nagyobb távolságra vonatkozó értékei oly kicsinyek, hogy azokat táblázatunkban elhanyagolhattuk. Annál nagyobb gondot kellett fordítunk a közvetlenül a tihanyi félsziget alatt fekvő 9., 10., 11., 12. és 17., a boglári hegy közelében fekvő 29., 31. és 32., nemkülönben a fonyódi hegy melletti 36. és 37. számú állomásokra, a hol az 1 :25000 térkép alapján a közeli emelkedések hatásait részletesen kiszámítottuk. Ezek magukban is érdekesek, s így érdemesek arra, hogy elválasztva az összes hatásoktól, külön is közöljük. 1 Bestimmung der Gradienten der Schwerkraft und ihrer Niveauflächen mit Hülfe der Drehwage. 4*
