A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések

II. A BALATON JEGÉN 1901 ÉS 1903-BAN VÉGZETT MEGFIGYELÉSEK. 1. Az észlelések menete. 1901 január havában erős, átlagban 40 cm vastagságú jégkéreg födte a Balatont. Jó alkalmul szolgált ez arra, hogy addig inkább csak a laboratóriumban kipróbált módszereimet a szabadban, a jég egyforma sima felületén újabb próbának vessem alá. A Balaton fáradhatatlan kutatója, LÓCZY LAJOS barátom, kihez tanácsot és segítséget kérve fordultam, készségesen vállalkozott a szükséges rendelkezések megtételére. Az észlelések végzésére dr. CHOLNOKY JENŐ, dr. KÖVESLIGETHY RADÓ és B. HARKÁNYI BÉLA örömmel szegődtek társaimul. Helyén való, hogy nekik itt is köszönetet mondjak. 1901 január 25-ikén már Siófokon voltunk, s a befagyott nagy tó jegére léptünk. Felszerelésünk két házikóból és egy, az eszközökkel és egyéb szükségesekkel megrakott szánból állott, melyeknek továbbszállítására a jégen nyolcz derék balatonparti halász vállalkozott. Az egyik házikó vízhatlan ponyvából készült, s arra szolgált, hogy abba az eszközt felállítsuk. A másik fából volt egybeállítva s lakásul berendezve, melyet egy nagyobb petroleumkályha kellemesen melegített. A házikókat szántalpakon szállítottuk egyik állomásról a másikra, s az állomásra érve, a jégbe vágott lékeken át fektetett rudakhoz kötöttük le, biztosítva így viharok és hófúvások ellenében. Az első észlelés január 2ó-ikától 27-ikére virradó éjjelen történt. A megfigyelések azután napról-napra változó állomásokon, február 11-ikéig zavartalanul folytak. Az akkor hirtelen beállott olvadás hazatérésre kényszerített, de egy újabb jelentékeny lehűlés lehetővé tette, hogy február 16-ikán vizsgálódásaink terére visszatérjünk s azokat márczius 3-ikáig folytathassuk, a mikor a meleg déli szél okozta rohamos olvadás miatt gyorsan kellett véglegesen visszavonulnunk. Az 1902-iki enyhe tél nem nyújtott alkalmat az észlelések folytatására. 1903 január vége felé azonban, megint erősebb, bár az 1901-ikihez képest gyenge jégkéreg födte a Balatont. Ez alkalommal dr. PÉKÁR DEZSŐ és dr. STEINER LAJOS vállalkoztak az észlelésekre, melyek mágneses megfigyelésekkel egészíttettek ki. Ez utóbbiakat e helyen nem fogjuk részletezni. Felszerelésünk az 1901-ikihez képest, még egy külön, a műszerek elhelyezésére szolgáló kocsival gyarapodott, melyet a jégen szántalpakra helyeztünk.