A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések

21 akkor az egész függőszerkezet súlypontjában egyesített súly irányában feszül ki, s a forgás az A pontban ható nehézség iránya körül történik. A felfüggesztés minden pontja olyan síkokban mozog, melyek az A horizontális síkjával párhuzamosak. Az m és m' tömegek nehézségei azonban ilyenkor nem egyirányúak a forgási tengelylyel, a mélyebben fekvő m nehézsége attól a gradiens irányában, a magasabb vi' nehézsége pedig ellentett irányban hajlik el. És pedig: vi tömeg h-val A alatt feküdvén, nehézsége az A nehézségének irányától h s-al vi' tömeg h'-e 1 A felett feküdvén, nehézsége az A nehézségétől ellentett irányban /z'e-al 17. ábra. tér el. Az erők vetületei a forgás síkjára ezért: m h = — vi h Gr i g) és vih'% — m'h' Gr (g) a hol felhasználtuk az 1. fejezetben kifejtett összefüggést a nehézség függélyes irányváltozása és gradiense között. Vizsgáljuk meg a viszonyokat, az A súlypont horizontális síkjára rajzolt vetületben (17. ábra). Ha a-val, mint előbb a rúd azimuthját és 7-val a gradiens azimuthját jelöljük, akkor az w-re ható erő: P = m h Gr (g) az ni-re ható erő pedig: P'= m'h' Gr (g) és ez erők forgatóképessége: <f> = {mlh Gr (g) ni ÜK Gr (£•)) sin (7 — «)