A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések
14 A Balaton nivófel iilete s azon a nehézség változásai. 14 vagyis bármely két egymásra merőleges nor mái -metszetben a görbületi sugarak reciprok értékeinek összege állandó. (Az X, illetőleg Y irányától független.) A 7. egyenleteket még a következő formában is felírhatjuk: 1 1 i / 1 1 \ • 2 1 / 1 1 \ a — == l-f ) sin 4 a = I I cos" a P* rx \ r2 H / ^ \ ri r\ / 1 1 , / 1 1 \ 9 1 /I 1 \ • 2 = \- í I cos" a = I I sin 2 a 9, ri VU r x J r, \r 2 rx / a miből kitűnik, hogy és — értékei mindenkor az — és értékek között p* p y r x r 2 feküsznek. Ugyanez áll magukra a p x és a p y értékeire vonatkozólag, a mennyiben azok mindig az és r, értékek közé esnek. Azért 7\ és r 2 mind a többi p közül akként válnak ki, hogy egyikök nagyobb, másikuk pedig kisebb, mint mind a többi (maximum és minimum). Az r, és r 2 görbületi sugarakat főgörbületi sugaraknak, a normális síkokat pedig, melyekhez tartoznak, fősíkoknak nevezzük. A fősíkok átmetszetei az érintősíkkal az előbb megállapított főirányok. Eddig a horizontális síkban hatásos erőnek analitykai előállításával foglalkoztunk. Tehetjük azt a 2. egyenletek alapján az a, b, c meghatározó adatok segélyével, de telietjük azt a fősíkok irányának és a főgörbületi sugarak nagyságának ismerete alapján is, a mennyiben e második adatcsoport összefüggését az elsővel a 7. és 8., továbbá a 3. és 6. egyenletek által kifejeztük. Teljesebb megértés kedvéért nem lesz felesleges a horizontális síkban ható erőket és azoknak erővonalait rajzban is előtűnteti. Az itt következő három rajzban ezeket az X' - Ax' Y' = B/ egyenleteknek megfelelőleg ábrázoltuk és pedig: a 9. ábrában a legáltalánosabb esetre vonatkozólag, a mikor A és B nulltól és egymástól különböznek; a 10. ábrában a gömbfelület esetére vonatkozólag, a mikor A = B és a 11. ábrában, a körhenger esetére vonatkozólag, a mikor B=o és A a nulltól különböző. Rajzaink domború felületekre vonatkoznak, mint a nivófelületek rendes esetére. A és B ilyenkor negatívok. Ha a két főnormálmetszet, vagy azoknak egyike homorú, tehát, ha A és B vagy azoknak csupán egyike positiv, akkor az erőviszonyokat hasonló módon állíthatjuk elő.
