A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
25 Földrengések a, Balaton környékén. kéményből tégla esett ki. Iránya északról dél felé tartott és egyidejű dörgésszerű moraj kisérte." (HESZ P.) 21. Udvari: „A földrengés erősen érezhető volt." 22. Varsád: „Hajnalban erős földrengést éreztek." 2 5 1892. jún. 23. Belecske: „23.-án délelőtt 11 óra 45 perczkor egy lökéssel újabb Belecske. gyenge földrengés jelentkezett." 2 5 (Jegyző) (Utórengés.) A tolnavármegyei földrengés fő rengési területe a vármegye északi részére szorítkozott és Pinczehely, Kisszékely és Miszla közt van a pleisztoszeizta öv. A földrengés VIII 0—IX 0 erősséget itt ért el és ez a terület 80 km. 2-re terjed. A legalább VI°-kal megrázott terület már elérte a 660 km. 2-t, míg a teljes rengési terület 2700 km. 2-nyi volt. A rengési területnek határa északon Székesfehérvár és délen Szegszárd. Jellemző szerkezeti vonal négy adódott. A rengési terület tengelye Pinczehely és Belecske között húzódik el. Miszlán át Szegszárdig, evvel párhuzamosan halad egy törésvonal Alap és Sárbogárd alatt ugyancsak NW—SE vonulással. A hosszanti szeizmotektonikai vonalak egyike az epiczentrumot metszi és Tamási—Pinczehely—Alap irányában fekszik, míg a második evvel párvonalas Hidegkút és Miszlán át vonul SW—NE irányban. Kisszékelynél a tektonikának zavartnak kell lennie, ezt bizonyítja újabban az 1911 július 8,-i kecskeméti földrengés itteni észlelése is, midőn e helyütt ismét erősebben jelentkezett a földrengés, a mi bizonynyal relais rengésre enged következtetni. A földrengésnek egy intőlökése is volt június 21.-én, azonban nem a pleisztoszeizta területen, hanem annak északi szélén Székesfehérvárott, míg utólökés 23.-án Belecskán — az epiczentrumhoz közel — volt. Ez időtől kezdve ismét teljes nyugalom állott be. 1895. ápr. 14. „Földrengés Nemesviden (Somogy megyében). Április hó 14.-én éjjel Nemesvid. 11 óra 35 perczkor földrengést éreztem, melyet gyenge moraj előzött meg; iránya dél-északi volt, erősen hullámzó mozgással, mely mozgás 5—6 másodperczig tartott s igen élénken éreztem, mert ágyban fekve, olvasás közben talált. A szobamennyezet erősen pattogott, az ingaóra megállt, a függőlámpa s a képek mozogtak Az ég teljesen derült, csillagos, az éj hűvös (reggelre — 3° C fagy); teljes szélcsend. Több rengés nem következett. Itt a városban többen érezték a rengést s innen délnyugatra (4 km.) fekvő Simonyi községben az épületek erős ropogásából észrevette a lakosság. Gyenge rengés e vidéken, feltűnően tavaszkor, elég gyakori. Nevezetesebb 1889 április 3.-án szintén a mostanihoz hasonló DÉ irányú rengés fordult elő. A talaj felső rétege homokos, 1' mélyen erős agyag 3—4' vastagságban; ez alatt sárga homok, fehér homok. A kutak forrása 3—4 öl mélységben. Kőnek nyoma sincs." (SZMODICS PÁL.) 2 Ö Ujabban ismételten észlelt földrengés ez alkalommal is főleg Nemesviden volt erősebb; gyengébben még a községtől nyugatra fekvő Simonyi faluban is megfigyelték. Jellemző, hogy az észlelő jelentése szerint e helyütt tavaszszal gyakoriak a
