A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Sterneck Róbert: A nehézségerő tanulmányozása a Balaton környékén

14 A nehézségei-ó' tanulmányozása a Balaton környékén. 14 belül mozognak. Csak Lepsényen, a 35. sz. állomáson nagyobb ez a különbség, t. i. 21 egység, miért is ezen állomás eredménye nem egészen megbízható. Területünkön, illetve annak közvetlen környékén ezenkívül még KRIFKA O. százados 16 állomáson és reiterdanki FILZ F. sorhajóhadnagy 3 állomáson végzett megfigyelést. Ezen 19 állomáson végzett mérések, melyek — az új megfigyelések­kel megegyező módon redukálva — a IV. táblázatban közölvék, örvendetesen ki­egészítik területünket, nevezetesen annak északi részét. Tehát g { )—Yo értékei azok, melyek bennünket első sorban érdekelnek, — 0'039 és 0'051 cm. között ingadoznak. Egyedül Bogláron, a 42. sz. állomáson, emel­kedik ezen érték 0'078-ra, a mi valószínűleg nagyobb a valódi értéknél. Az eredmények megítélésénél —- tekintettel az előbb talált közép, illetőleg lehetséges hibákra — nem szabad szorosan ragaszkodnunk g ( j—Yo értékeinek egyes egységeihez. Sokkal helyesebben járunk el, ha több egymással határos állomás összes adatait veszszük mértékadónak, nem pedig egy-egy állomáson az egyes egységeket. Ennek értelmében a — 10 és 4- 10 közt mozgó értékeket normális nehézségnek, a 10-nél nagyobbakat a normálisnál nagyobb és a — 10-nél kiseb­beket a normálisnál kisebb nehézségnek veszszük, tekintet nélkül az egyes egy­ségekre. A mellékelt térkép graphikusan ábrázolja az eredményeket. E térképen g 0—Yo értékei az állomások számai alá vannak jegyezve, még pedig vörös színnel a -f- és kékkel a —- értékek. A térkép ezenkívül az isogammok valószínű járását is föltün­teti ; ezek ama helyeket kötik össze, melyeken a normálistól való eltérés (g 0—Yo) egyenlő. Azon területek, melyeken a nehézség a normálisnál nagyobb, vörös, azok, melyeken kisebb, kék színnel, az eltérés nagyságának megfelelő árnyalással, szinez­vék. A hol a nehézség normális, ott színezés nincs. A térképből látható, hogy a Balaton környékét északról, keletről és délről határoló területen a nehézség normális; itt ugyanis 11 állomáson az eltérés közép­értéke — 1. Északnyugaton Jánosháza, Kis-Czell, Ajka, Devecser környékén oly területtel találkozunk, melyen a nehézség a normálisnál kisebb; itt 5 állomáson a középérték — 28. Ehhez csatlakozik északnyugat felé Szombathely környékén az a terület, melyen a nehézség a normálisnál valamivel nagyobb; itt 3 állomáson a középérték —|— 18. Ezt a két területet, legalább részben, a Rába folyó mintegy el­választja egymástól. A Balaton közvetlen környékén a nehézség a normálisnál nagyobb. A tó déli oldalán ugyanis 10 állomáson a középérték -(-21, az északi oldal keleti részében 12 állomáson —f— 33, nyugati részében pedig 11 állomáson -[-48. A -(- irányú eltérés az utóbb említett helyen a legnagyobb és innen minden irányban fogy; ez a fogyás általában véve fokozatosan történik, ámbár azon terület felé, melyen a nehézség a normálisnál kisebb, nincs meg a kellő átmenet. Különös figyelmünkre méltó Tihany környékén a 32., 45., 46. és 47. sz. állomás, melyeken a nehézség normális, holott a környező területen a nehézség a normálisnál nagyobb. Az említettem állomásokon a középérték —(- 5, a körülöttük fekvő 7 állomáson pedig -(-37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom