A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
17 Földrengések a, Balaton környékén. 1882 <lecz. 20. 1. „ Veszprémben 9 3/ 4 órakor erős földrengés volt." 5 0 Veszprém. 2. „Este 9 h 37 m-kor Veszprémben egy oldallökés éreztetett, melyre egy rövid ideig tartó rezgés következett. E tüneményt dörgésszerű moraj előzte meg. A rengés iránya D—É-i volt és állítólag Székesfehérvárott is észleltetett." ( P ERGER J. gimn. tanár.) 20 3. „Este 9 óra 42 perczkor Veszprémben 2 mp.-ig tartó földrengés volt, mely az egész város területén érezhető volt." (Hírlapi tudósítás.) 2 0 Veszprémben már több ízben volt gyenge földrengés, a nélkül, hogy azt a környékben másutt is érezték volna. Ez alkalommal állítólag Székesfehérvárott is lett volna földrengés, de onnan nem érkeztek be külön jelentések. 1882 decz. 20. HIDVÉGHY SÁNDOR jelenti: „Éjfél után erősebb morajt vettek észre Gicz. Gicz községben (Kisbér mellett), mely l-5 perczig tartott és északról dél felé haladt, a föld mozgását nem észlelték." 2 0 Gicz környékén több ízben fordult elő már földrengés. 1882 decz. 29.-én csak erősebb moraj jelentkezett, de mozgást nem vettek észre. Szeizmikus tünemény ezen a vidéken csak egy évtized múlva jelentkezett újból. 1884 márcz. 24. „Zseliczkisfaludon 1884 márczius 24.-én este háromnegyed kilencz Zseliczkisfalud. órakor gyenge földrengést éreztünk. Két rázkódása volt a földnek; az első erősebb s mintegy 3 másodperczig tartott, a második gyengébb és rövidebb ideig tartó volt. Zseliczkisfalud Kaposvártól délnyugat felé, mintegy 8—9 km.-re esik. A rengés iránya észak-déli volt." 2 1 Somogy vármegye délkeleti részében a Dunántúli Szigethegyek nyúlványait alkotó dombvidéken gyengébb helyi jellegű földrengések elég gyakoriak voltak. Ilyen teljesen lokális tünemény volt az 1884 márczius 24.-i földrengés is, a midőn észak felől két rázkódás érte a községet. Sem azelőtt, sem azóta itt földrengést nem jegyeztek fel. 1884 okt. 11. „Október 11-én Somogy megyében Marczaliban mutatkozott földMarczali. rengés. Öt jelentés fekszik előttünk, KOLOZSVÁRY LÁSZLÓ, M AYER SÁNDOR NÉVY JÓZSEF kir. közjegyző, S CHLESINGER JAKAB és SZALAY JÓZSEF uraktól. Az első rezgést, mely hullámzó volt és csekély moraj által kísérve volt, valamennyien este 10 órakor észlelték, pontosabban NÉVY úr szerint 9 h 54 m-kor, az melyet még négy gyenge lökés követett és pedig 9 h 57 m, 10 h 5 m, 10 h 14 m és 10 h 56 m-kor; melyek fokozatosan, úgy mint a dörgés is lassúbbak és gyengébbek lettek. Az első rázkódás iránya ugyancsak NÉVY szerint DDK-ről ÉÉNy volt." 2 2 Marczaliban több rázkódás volt érezhető. Este 10 óra körül öt lökés jelentkezett, a melyek SSE felől jöhettek. A moraj kísérte gyenge hullámzások azóta e helyütt nem ismétlődtek meg és a felgyülemlett feszültségek bizonynyal teljesen kiváltódtak ezekkel a mozgásokkal. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredmínyei. 1. köt. 1. rész. Geolizikai függ. 2
