A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
16 Földrengések a, Balaton környékén. I. Az első lökést október 12.-én éjjel 1 óra körül figyelték meg és a földrengési terület Surd, Nagykanizsa, és Tharosberény között volt, mert több helyről nem tudott szerezni INKEY BÉLA geologus úr, a ki első izben foglalkozott ezekkel a földrengésekkel. II. Reggel 6 órakor jelentkezett a második lökés, a melyet csakis Iliarosberényről jelentettek. III. A nap folyamán jelentkezett legerősebb lökés már nagyobb területen volt érezhető és délen még Csurgóról is érkezett bejelentés, ismét erősebb földrengés volt Iharosberényen és Nagykanizsán. Hosszabb nyugalom után október 21.-én d. u. 1/ 23 óra körül közepes erősségű földrengést éreztek és epiczentrális területe ez alkalommal is Surd környékére tehető. Megfigyelés ugyancsak hat áll rendelkezésre, de már ezek is valószínűvé teszik az eddigi adatok egybevetésével, hogy több szeizmotektonikai vonalat lehet feltételeznünk. A legfőbb Surd és Csurgó alatt van, majd Surdon át Iharosberényt Légráddal köthetjük össze ilyen szerkezeti vonallal, végül valószínűnek tartom, hogy Nagykanizsa is olyan szerkezeti vonalon fekszik, a melyik Surd felé vonul. A rengés területének szélén levő állomásokon is még 5° volt a földrengés erőssége és így a vázolt térképen feltüntetett terület távolról sem az egész megrengetett területet tárja elénk, a mint az minden régi földrengésnél majdnem mindig így szokott lenni. Kilencz napi nyugalom után következett a legerősebb földrengés, a melyiknek rengési területe is jóval nagyobb volt. Az epiczentrum ismét Surd vidékén volt, a fő törési vonal most már elég biztonsággal jelentkezett, u. i. nagyobb károk történtek Murakeresztur, Belezna, Surd, Bükkösd, Porrog és Csurgón, a mely helyek NW—SE irányú szeizmotektonikai vonal felett helyezkednek el. Ezt metszi Surd körül a Légrád, Iharosberény, Vése felé vonuló szeizmotektonikai vonal. Még kettőt kell megemlíteni: az első északkeleten alkotja a rengési terület határát és Komárvárostól Beleg irányában vonul el, míg a második a délkeleti határt alkotja Légrád— Gyékényes irányában. A teljes rengési terület ez alkalommal sincs pontosan megállapítva, mert annak széléről nem gyűjtettek megfigyelések. A földrengés Surdon felette erős volt, mert a házak erősen megsérültek, kémények ledőltek és a nap folyamán még sok szeizmikus tünemény — lökés és moraj — jelentkezett. Ezek után még deczember elején volt kisebb földrengés Nagykanizsán, valamint deczember 22., 29. és 30.-án Surdon, de mindezek felette gyenge utórengések voltak csak és ezekkel teljesen helyre is állott a nyugalom. Összesen tehát közel hat hónapig volt Somogy vármegyének ez a része szeizmikus tekintetben felette nyugtalan. 1882 okt. 29. R EDL GUSZTÁV polgári iskolai igazgató jelenti: „Két ízben volt földTapolcza. rengés Japolczán (Zala m.), 3/H2 órakor délben és d. u. b perczczel 8 óra előtt. Mind a két földrengés 3 mp.-ig tartott és egy gyenge lökésből és utána következő rengésből állott. A délelőttit igen gyenge, távoli moraj kísérte, mely 10 mp.-ig tartott. A lökések iránya mind a két esetben ENY -DK volt." 2 0 Tapolczán hosszú évek során végig csak ebben az egy esetben éreztek földrengést. A gyenge lökések két ízben megismétlődtek, azonban a környéken már sehol másutt a földrengés nem volt érezhető.
