A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
6 Földrengések a, Balaton környékén. A megfigyelési anyagot a következőkben időrendben tárgyalom, mert egyes - szeizmikus területeket csoportosítani nem látszott czélszerűnek, mert az amúgy is kitűnik arról a térképről, a melyikre reávezettem az összes itt észlelt földrengései: epiczentrumait, valamint főbb törési vonalait. * 1038 aug. 15. „A bölcs apostoli király meghalván, 1038 aug. 15.-én (SZENTIVÁNYI Székesfehérvár. Dec. III.) az egész országot s hozzátartozott részeket kemény földrengés zaklatta fel." 1 „Szent István király halála után a földrengés egész Magyarországot és tartományait megrázkódtatta." 2> 3 A földrengés legnagyobb valószínűség szerint a Dunántúlt rázta meg erősebben és időpontjául a SZENTIVÁNYI szerinti napot vettem, amelyen Szent István meghalt. G ROSSINGER 1040-re vagy e körül teszi a földrengést. Helyéül azért tettem Székesfehérvárt, mert itt halt meg Szent István. Jelentősége ennek az adatnak inkább csak történeti szempontjából véve van. 1786 jail. 30 és „Győr vm.-ből ez iratik : Győr, Komárom, Fejérvár vármegyéknek f ebr. 20 v. 24. (?) összvetodult szélein a földindulás már edgy néhány izben tapasztalMór. taték, ámbár ez Komárom és Győr várossában, mellyek közönségesen a földindulásainak hazánkban legveszedelmesebb helyei szoktanak lenni, éppen nem tapasztaltaték akkor, mikor ezeket itten észrevettük vala. Nem tudom mi legyen oka ennek, talán a Bakony felé hajol a világ kereke. Visgálnám, ha tudnám a földnek belső titkait; de ennek okát G ROSSINGER úrra hagyom, ki kedves magyar hazánknak egy könyvecskével a magyarországi földindulásról harmadidén (1783) kedveskedett vala. Most is két izben tapasztaltuk itten. Egyszer ugyan mély álomból vert vala fel, máskor a mult hónapnak ( Januarius) 30-ik napján délután 2 órára 3 fertálykor, éppen midőn a Bakhus ünnepe szentelésében foglalatoskodnánk." 4 A földrengésről pontosabb adatokat mindezideig nem sikeiült feltalálnom és csakis azért tételeztem fel a Mór környéki epiczentrumot, mert a földrengés Győr, Komárom és Fejér vármegyék „összvetodult szélein" jelentkezett. A „Magyar Hírmondó" februárius 25.-i számában jelent meg ez a hír, mely szerint a földrengési terület kicsiny volt és valószínű, hogy februárius 20 24.-e közötti időben lehetett ez a második lökés, mert ebben az időben küldhette be a „M. H." levelezője a hírt. Ugyanakkor említi, hogy januárius 30.-án is volt földrengés. A levelező tanult ember lehetett, mert G ROSSINGER munkáját ismerte és arra hivatkozik. Nem tartom lehetetlennek, hogy a hírt a Pannonhalmi apátságból küldték be. Szükségesnek tartom, hogy ezen földrengésre vonatkozólag még további kutatásokat eszközöljek, de erre most már nem volt elegendő idő. 1799 okt. 29. „ Veszprémben* hajnali 4 és l/ 2 órakor gyenge földrengés volt észVeszprém. lelhető." 5 1800 febr. 21. „Veszprémben éjjel 1 és 2 óra között ismét erős földrengés volt." 5 Veszprém. * BOLGÁR MIHÁLY (5) több földrengést említ, de azok eredőhelye nem a Balatonmellékén volt. — R. A.
