A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Steiner Lajos: A Balaton vidékén az 1901. év nyarán végzett földmágnességi mérések eredményei
6 CSILLAGÁSZATI MÉRÉSEK. A csillagászati mérések véghezvitelére egy Si'ARKE-féle theodolitot használtam, a mely úgy a horizontális, mint a vertikális körön mikroszkóp segélyével 5 másodperczet direkt enged leolvasni és a másodperczek még jól megbecsülhetők. Az észleló'hely geográfiái koordinátáit a katonai térképből vettem ki. Az időhatározás és azimutmérés rendszerint közvetlen egymás után eszközöltettek; a hol az időjárás ezt nem engedte meg és a kronometer állásának interpolált értékét kellett az azimut meghatározására használni, a következő táblázatban íel van tüntetve és ilyen esetekben (mindössze két ilyen eset fordult elő) mindig van egy vagy két kontroliészlelés. Az időhatározásnál a kör mindkét állásánál 4—6 magasságmérés, az azimutmérésnél rendszerint 3—4 napátmenet észleltetett a kör mindkét állásánál. A kronométerekkel csak egyszer történt kisebb baj, t. i. a VoRAUER-kronometer Akaiiba érkezéskor állt, de sikerült később Nagy-Vázsonyban elindítani. Az időhatározások és azimutmérések eredményei a következő táblázatban íoglalvák össze. Az egyes rovatok jelentése világos. A /\'u rovat Berlini hosszra átszámított óraállásokat tartalmaz, a melyek az órák járásáról adnak felvilágosítást. A [ | közé tett óraállások interpolált értékek, mivel borulás miatt nem lehetett ugyanakkor, mikor az azimutmérés történt, időhatározást is csinálni. Az óraállások mögött levő + jellel ellátott szám az érték középhibája; az azimut adatok mögött két ily szám van; az első a theodolit horizontális köre délpontjának középhibája, tehát tisztán a napészlelésekkel függ össze, míg a második szám a mira azimutjának középhibája, ebben tehát már a mirabeállítások bizonytalansága is benn van és ez utóbbi középhiba a teljes azimutmérés középhibája. Az azimutok megbízhatóságáról egy-ugyanazon helyen végzett több azimutmérés megegyezése egymás közt is nyújt felvilágosítást. Meg kell jegyeznem e helyen, hogy az azimutmérések megbízhatóságát legjobban a napészlelés előtt és után történt mirabeállítások eltérése rontja, minek leglényegesebb oka kétségtelenül az észlelési háromlábnak — a melyen a theodolit állt — a napsütés folytán történő alak- és helyváltozása. Élénken bizonyítja ezt az azimutértékeknél közölt két középhiba nagyságának összehasonlítása: míg ugyanis tisztán a napátmenetekből megállapított középhibája a délpontnak csak alig ér el + 0'l5'-et, addig a mira azimutjának hibája egyes esetben 4 04'-et is kitehet. Csopakon, Badacsonyban és Fonyódon két mira azimutja határoztatott meg.
