A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sterneck Róbert: A nehézségerő tanulmányozása a Balaton környékén
A nehézségei-ó' tanulmányozása a Balaton környékén. 9 Az óra járásának megállapítása végett minden állomáson a sarkcsillag vertikálisában a DöLLEN-féle módszer szerint két időmeghatározást végeztek. E czélra ANDRES százados nyolcz hüvelykes, GAKSCH százados öt hüvelykes, megtört távcsővel ellátott, universalis műszert használt. A megfigyelések mindig este, a szürkület beálltával chronometer segítségével történtek. Az eljárás abban áll, hogy megfigyeljük a sarkcsillag átmenetét a középszálon és valamely délibb fekvésű csillag átmenetét hét szálon a vertikális kör két szemközti helyzetében. Egy csillagpár ilyetén megfigyelése egy megfigyelési sorozatot tesz, mely a műszer hibáitól menten adja az óra állását. Két ily sorozat az időmeghatározásnál minimumként szerepelt, kedvező időben azonban három vagy négy sorozatot is megfigyeltünk. Az eltérésből, mely az egyes csillagpárok adta eredmények és az időmeghatározás végeredménye közt van, következtetést vonhatunk az időmeghatározás pontosságára. A hely szűke nem engedi, hogy az időmeghatározások eredményeit közöljük; csak arra akarunk ráutalni, hogy egy csillagpár átlagos eltérése az eredménytől mindkét megfigyelőnél 0 S19, úgy hogy a minimumként szereplő két csillagpár megfigyeléséből megállapított óraállás középhibája + 0 s'13-ra tehető. Két óraállás különbsége 24 órai időközre átváltoztatva adja az óra járását, melynek ingadozása jelen esetben + 0 S'18, a mi az eredményben g harmadik tizedesének 11 egységével szerepel. Ez azon esetre szól, ha az időmeghatározások közvetlenül egymásra következő két estén történtek; mert természetesen sokkal pontosabban eszközölhető az óra járásának megállapítása 24 órai időközre azon állomásokon, melyeken az időmeghatározások közt a kedvezőtlen időjárás miatt több napi időköz telt el. Az órák általában nagyon jól jártak, a mi kitűnik azon megegyezésből, mely az egyes ingák adta eredmények közt tapasztalható azon állomásokon, melyeken az ingamegfigyeléseket a kedvezőtlen időjá rás miatt több napon át kellett folytatnunk. Az ingák lengési időit a chronometerrel is, meg az ingaórával is meghatároztuk. Sokkal több időbe ez nem került, mert az ingaóra-megfigyelések a chronometer-megfigyelések nagy szünetjében megkezdhetők és az utóbbiak befejeztével bevégezhetők voltaic. Hogy az eredmények az óra járásának egy napi szabálytalanságától mentek legyenek, az egyes ingák megfigyelését nyolcz órai időközökben végeztük, úgy, hogy a közép inga lengési idejét, mint a három inga lengési időinek összeredményét, ezen szabálytalanságtól nem befolyásoknak vehetjük. Az első ingát körülbelül este 10 órakor, közvetlenül az időmeghatározás, illetve az órák összehasonlítása után, a másodikat reggel 6 órakor és a harmadikat délután 2 órakor figyeltük meg. Közvetlenül az egyik ingával végzett megfigyelés befejezése után a másik ingát akasztottuk a készülékbe; így mindegyik inga megfigyelését megelőzőleg körülbelül 6 órán át érintetlenül függött a készülékben, úgy hogy környezetének hőmérsékletét teljesen átvehette. Ha a legközelebbi estén időmeghatározást végezni nem lehetett, akkor az ingákat ugyanazon sorrendben és a nap ugyanazon órájában újra megfigyeltük, és a megfigyeléseket több napon át is mindaddig folytattuk, míg a befejező időmeghatározást sikerrel eszközölhettük. A középinga lengési idejét, mely mindkét óra adataiból van levezetve és ment az óra járásának napi szabálytalanságaitól, egyenlő mértékben befolyásolják
