Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
III. Lapok és folyóiratok
A Balaton bibliográfiája. 51 ROBOZ ISTVÁN: Balatonfüred 1865. Hazánk s a Külföld. 1865. 30. ROBOZ ISTVÁN : Balatonfüredi levelek és tudósítások, különböző czímmel. Pesti Napló 1864. 152, 156, 158, 160, 165, 168, 169, 176, 182. Fővárosi Lapok, 1865. 166—168. 1867. 161, 162, 165. 1878. 171, 173, 174. Vasárnapi Újság. 1878. 13. Magyar Nemzet 1882. és köv. évfolyamaiban. Somogy 1861 —1900. ROSENBACH FERENCZ : Balatonfüredi levél. Fővárosi Lapok. 1884. 172. Leír egy badacsonyi kirándulást és egy nagyobb vihart. ROTH LAJOS: A Felső-Örs melletti Forráshegy lejtőjének geologiai átmetszete. Földtani Közlöny. 1871. 209—215. 1. RUMY KÁROLY : A Balaton. A római Pelso vagy Peiso taváról. Plasznos Mulattató. 1835. II. 5. SÁNDOR ISTVÁN: Tihany. Sokféle. 1808. X. 165. SCHAFARZIK FERENCZ: Adatok a Bakony geologiájához. Földt. Közi. 1890. 1. 1. Bakonyi kirándulásáról beszámoló, miközben dr. Szabó József vezetése alatt meglátogatták a tihanyi félszigetet, Badacsonyt, Szigligetet, a Szentgyörgy-hegyet és a kapolcsi Királykőt. Ez utóbbinak bazaltjában biolitot találtak SEBESTYÉN GÁBOR: A Balaton nevének eredete. Balatonfüredi Napló. 1862. 11. SEBESTYÉN GYULA dr. : Haláltalan Detre. (Egyetemes Philologiai Közlöny. 1900. (XXIV. 152 1.). Kifejti, hogy Detre, a történelem Nagy Theodorichja, s a mondák Veronai vagy Berni Detréje a Pelsois-tó mellett, a mely alatt a helyrajzi adatok egybevezetésével csak a Balaton érthető, a mai Keszthely helyén vagy környékén született. Valószínűnek tartja, hogy a krónikákban említett Potentiana melletti ütközet is, hol Detre a nyilat kapta homlokába, mely beletört s a miért haláltalannak nevezték el, minthogy Potentiana nem létezett, a Balaton melletti Mogentiánál, azaz Keszthelynél volt. SINGER BERNÁT dr.: Hévvíz fürdő. (Adatok Zalamegye történetéhez. II. 119 — 127. 1.). SKUBLICS PÁL : Zalamegye várairól. (Adatok Zalamegye történetéhez II. k. 153—173. 1.). STAUB MÓRICZ : A tőzeg elterjedése Magyarországon. (Földr. Közi. 1894. 275. 369, és köv. 1 A balatonmelléki tőzegtelepek ismertetése a 286. és 287. 1. Sümeg. Magyarország és a Nagyvilág. 1876. 23. (Képpel.) SÜMEGI KÁLMÁN: A tapolczai nyílásnál. Magyarország és a Nagyvilág. 1878. 43. SÜMEGI KÁLMÁN: Badacsony. Fővárosi Lapok. 1879. 188. SZEKRÉNYESSY KÁLMÁN: A Balaton hullámai közt. Fővárosi Lapok. 1880. 203. Leírja a Balaton átúszását Siófok és Balatonfüred közt, mely e nemben az első vállalkozás volt. SZÉPHALMY (Kazinczy F.) Füred. Orpheus. 1790. I. 174. Szepezd fürdő. Budapesti Hirlap 1889. 203 Szigliget. Magyarország és a Nagyvilág. 1876. 23 (Képekkel.) Szigliget. (Adatok Zalamegye történetéhez. 1. 312—316. 1.). SZIKLAY JÁNOS: Balatoni eszmejártatások. Balaton és Vidéke. 1875. 21, 22., 26., 27., 31. sz. Leírja a Balaton-vidék fürdőinek hiányait, melyek orvoslása nélkül idegenforgalom nem várható nagyobb mértékben. 4*
