Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
30 A Balaton bibliográfiája. Peisonak nevezik; Plinius tévedett, midőn a Pelsonak a Fertőt tartja. Mannert következtetése szerint a rómaiak idejében nem is volt meg a Fertő, illetőleg csak stagnum, mocsár volt. MELCZER LAJOS: Oktatás a természet és földleírás elemeiben. Pesten, Hartleben Konrád Adolf, 1845. (128 1.). A 65. lapon Magyarország tavai közt 1. a Balaton, 12 mf. hosszú, 2—3 mf. széles, 24 • mf. Jóízű halakkal, kivált fogasokkal bővelkedő. A tanintézetek közt (68. 1.) gazdasági intézetek Keszthelyen és Óvárott. A politikai leírásban : Veszprém vármegye a Balatontól éjszakra terül (78. 1.), ebben húzódik a Bakony nevű rengeteg tölgyes erdő; Zalamegyében (u. 1.) Keszthely, Füred, híres savanyúvíz és fürdő, Tihany a félszigeten, régi kolostor, nevezetes visszhang, említendő a badacsonyi szőllőhegy, Csobáncz, Szigliget várak. Somogy (79 1.) a Balatontól a Dráváig terjed. Említi Marczal(i)t, jó boráért. MERLEKER KARL FRIEDRICH : Umrisse der allgemeinen physikalischen Geographie. Darmstadt, 1840. 4 kötet. A III. kötet hidrográfiai részében Li mnographie fejezetben (§ 14. 70. 1.) sótartalmú tónak mondja a Fertőt és a Balatont, nyugoti Magyarországban, ez utóbbi 24 • mf.; a Kapóssal és Dunával a Sió köti össze; Schuch szerint a Sárvíz Székesfejérvár fölött (tévedés e. h. alatt) befogadja a Siót a Balatonból. E szerint ő folyóképezte tónak veszi a Balatont; de éppen a Zalát nem említi, melyből ezt következtethetné. MEYNERT HERMANN : Neueste Geographie und Staatskunde des Kaiserthums Oesterreich. Wien. Karl Gerold's Sohn, 1851. 4 füzet. A tavak közt legnevezetesebb Magyarországban a Plattensee vagy Balaton, Dél-Európa legnagyobb tava (40,000 öl hosszú, 8000 öl széles). MÜNSTER SEBASTIAN : Cosmographia, das ist : Beschreibung der ganzen Welt, darinnen aller Monarchien, Keyserthumben, Königreichen, Fürstenthumben, Graffund Herrschaften, Länderen, Stätten und Gemeinden, wie auch aller geistlichen Stifften etc. Basel, bey den Henricpetrinischen. Im Jahr MDCXXIIX. (1752 1. számos térképpel és a szöveg közé nyomott ábrákkal és térképekkel.) Magyarország térképén a Balaton ovális alakban Veszprém mellett van jelezve ED. irányban; Székesfejérvár a Balatontól délre, ettől délre pedig Kanizsa. NAGY MIKLÓS : Magyarország képekben. Pest, Heckenast Gusztáv, 1867. Kilátás a fonyódi hegy aljáról a Balatonra, 373—374. 1. NEELMAYER — VUKASSOWITSCH H.: Oesterreich-Ungarn. Leipzig, Franz Duncker. 1885. (VIII+ 1100). Magyarország gazdasági leírásában a 217. lapon az aszuborok után az ország leghíresebb borai közt első helyen említi a Balaton melletti badacsonyit. A keszthelyi gazdasági intézetet (308. 1.) csak 1864-ben alapítottnak említi; nem ismeri történetét, hogy az abszolutizmus alatt csak szünetelt, tehát nem új alapítás. Mint közlekedési közvetítőt a tavak közt első helyen a Balatont említi (555. 1.). Neueste Länder- ttnd Völkerkunde. Achtzehnter Band. Kaiserthum Oesterreich. Prag, 1823. A Balatont a nagy tavak közt, mint Magyarországon is elsőt említi meg 24 • mf. terjedelmével. Más tónak terjedelmét nem is közli. A gyógyforrások közt megemlíti a Balaton melletti Füredet. A mellékelt térképen a Plattensee mellett Kestel, Tapolza, Fak (Siófok), Wesprim.
