Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
32 A Balaton bibliográfiája. Füred csinos fürdőhely, mely környékének szépségéért, valamint kellemes társaságáért érdemes arra, hogy az idegen meglátogassa. Székesfejérváron és Veszprémen át utazik. Feltűnik Veszprém érdekessége mellett a lakosság rendkívüli szegénysége. Füred még nagyon természeti állapotban van. Nagyon megbámulták őket, mert B. grófné szerint ők hárman (Paget, egy barátja és egy ifjú művész) az első angolok, a kik Füredet meglátogatták. Este van, mikor a tó partjára mennek; a tihanyi félsziget «maradandó és fenséges» benyomást tesz rá. H., a művész, azonnal vázlatot készít róla. A Balaton mintegy 50 mérföld hosszú, nyolcz vagy kilencz széles; de egy angolra nézve nehéz elgondolni azt, hogy egy ilyen szép tó teljesen használatlan legyen a kereskedelemre vagy élvezetre nézve. Egyetlen vitorlás kereskedő-bárkát sem látni rajta. A magyaroknak nincs érzékük a hajózás iránt, folyóik, tavaik olyanok, mintha befagytak volna. A halászat a Balatonon határtalannak látszik. Tihanyi kirándulásában olvassuk, hogy a félszigetet a szárazfölddel összekötő földnyelvet átszelő kis folyó, mely még az erődítés korából maradt fenn, szigetté alkotja. (Ma száraz árok van helyén.) Tihany vulkanikus képződés. Egyik kráter tölcsérében kis tó van. A kolostorban semmi nevezetes; a templom legrégibb része úgy be van meszelve, hogy mint régiség nem méltó a figyelemre. De a kilátás a kolostorból szép. Említi a kecskekörmöket és azt a regét, hogy a tatárok elől menekülő Béla király nyája volt, melyet, miután nem menthetett meg, belehajtatott a Balatonba, a hol körmük megkövesedett. Pallas Nagy Lexikona. Budapest, 1893—1897. A Balaton ismertetése a 11. kötet 515 -518. lapjain, 1 : 385,000 térkép kíséretében. Ismertetése az addig közzétett források felhasználásával, de a mélységre nézve még mindig a téves 45 méteres adattal. Panorama der Oesterreichischen Monarchie. Pesth u. Leipzig. C. A. Hartleben. 1840. 3 kötet. Számos aczélmetszetű képpel. Tihany és Füred (Tihany igen szép képével) a III. kötet 175—183. lapjain. A magyar jogos büszkeséggel nevezheti a Balaton vidékét hazája paradicsomának. Leírja a zalai vidéket várromjaival; Tihany a magyar Chersonesus. Ismerteti az apátság történetét; azután Balatonfüred történetét és akkori állapotát. Részletesen ismerteti a savanyúvizet és gyógyhatásút, továbbá a fürdőéletet. A Balaton, Magyarország legszebb belvize, sajátságos, komoly jelleggel bír. Leírja szép keretét. Területe 16 • földr. mf. Szélessége Alsó-Örs és Siófok közt 6000 öl. Tihanynál 7s mf. Mélysége 50—60 láb, tehát csekély az alpesi tavak mélységéhez. Termékei közt legnevezetesebb a fogas és a Congeria triangularis és balatonicus Partsch, mely a tó különlegessége. A rómaiak lacus Peisonak vagy lacus ad Cybalim, ad Volceasnak hívták; régi nevét egyébként homály fedi. PANTOCSEK JÓZSEF: A balatoni kovamoszatok. (A Balaton-bizottság kiadványa.) PARTSCH J. : Über die sogenannten versteinerten Ziegenklanen aus dem Plattensee in Ungarn. Wien, 1835. PERROT et ARAGON : Dictionnaire universelle de Geographie moderne. Paris, Edme & Alexandre Picard. 1843. 2 kötet. A Balatonról csak két sor: tó Magyarországon Szalad és Veszprim megyék közt, 9 folyó táplálja, halban igen gazdag. PESTY FRIGYES: Magyarország helynevei. Budapest, 1888. (Kiadja a magyar tud. Akadémia tört. bizottsága.) Foglalkozik több balatonmelléki hely nevének származásával, mint Dörgicse,
