Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' NOBLOT M.: Geographie universelle. Paris, Antoine-Claude Briasson. MDCCXXV. 5 kötet. Magyarország folyói közül csak hetet említ és ezek közt a Sárvizet. A Balatont Kanizsánál említi, hogy ez az erős vár a Balaton tavától négy-öt lieunyire fekszik. NORMANN HANS: Ungarn, das Reich, Land und Volk, wie es ist. Leipzig, 1833. Literarisches Museum. 2 kötet. A Balaton ismertetése az I. kötet 28—29. lapon. Jóllehet a Balaton nagyobb, mint a Bodeni-tó, még sem nyújtja egy rengeteg víztükör impozáns képét, hanem inkább mocsárhoz hasonlít. Nagy része nádaserdővel borított és számtalan vizi vadnak ád szállást; partjai posványosak. 10 mf. hosszú, 1—2 mf. széles, néhol 5—6 öl mély. Csak északi partjait körítik dombok. A tó folyton mozgásban van. Kis apály- és dagályjelenséget észleltek. Halban gazdag. A kecskekörmök regéjét így adja elő: Endre herczeg, István király rokona a háborúból teljesen leszegényedve jött haza Zalába és egy kecskepásztortól pénzt kért. A pásztor esküdözött, hogy nincs neki. Erre Endre kérte az Istent, hogy büntesse meg a pásztort. Ez elkeseredésében nyájával együtt a vízbe ölte magát. Megemlíti külön Füred savanyúvizét. OCSOVSZKY JÁNOS : Magyarország földleírása kérdésekben és feleletekben. NagySzombatban. Wächter Bódog könyváros tulajdona. 1841. (34 1.). A szakkifejezések németül is. Magyarország «említni méltó» tavai közt (12. 1.) 1. Balaton (Plattensee), hossza 10, szélessége 2 mf. Zala vármegyében (20. 1.) említi Keszthelyt, Tihanyt, az apátsággal, I. Endre sírhelyével, Füredet, ez savanyúvizéről nevezetes. OSBÓK MÓR: Földrajz. Budapest, 1884. Eggenberger (51 1.). A Balaton a 18. lapon, a Dunántúl részlettérképe a Balatonnal a 17. lapon. ORSOVENSZKY K. dr.: Bad Füred am Plattensee. Budapest, 1866. ORTELIUS HIERONYMUS : Beschreibung des gantzen Kölligreicks Ungarn. Több kiadás. (A Balaton a tavak közt mint első föl van említve; nemkülönben a balatonmenti várak.) ORTELIUS redivivus et continuatus: Der ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung. Frankfurt am Mayn, 1665. 2 ívrét-kötet. Fölemlíti a Balaton vagy németül Plattsee hires tavat. Peisonak a Fertőt mondja. ORTVAY TIVADAR dr.: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Budapest, 1883. A Balatonra vonatkozó okirati adatok följegyzésével. Osztrák-magyar monarchia írásban és képben. A Balaton vidékét ismertette, a Balatonról több hibás adattal, EÖTVÖS KÁROLY. VIII. kötet. Oesterreich, das Pittoreske. Wien, Karl Müller. 1840. Füzetekben. Sz inezett képek. A Balatonról Tihany. PAGET, JOHN : Hungary and Transylvanie. 1836. Angolból németre fordította Moriarty E. A. Leipzig, 1842. 2 kötet. Paget 1835-ben a pozsonyi országgyűlésről jövet látogatja meg Pestet s innen kirándul a Balatonra, tnelylyel könyvének 10. fejezetében foglalkozik.